SoundReborn dalbemutató

Shakira Men in This Town

Shakira 2009-ben adta ki a „Men in This Town” című számot a She Wolf albumon. A new wave-es elektropopdal egy Los Angelesben párt kereső nő hangján szólal meg: a bárok és hírességek között sem talál hozzá illő, elérhető férfit, miközben saját szerepével is tréfálkozik. A második refrént követő rész már a várakozás terhéről szól, és a felvétel újabb refrén nélkül ér véget. A dal kislemez nélkül lett rajongói kedvenc; 2025-ben két Los Angeles-i koncerten hangzott el először élőben.

20093:35new wave · elektropop18 perc olvasási idő
Shakira pink színpadi ruhában, sötét háttér előtt énekel
Shakira fekete ruhás portréja a dal címével
A DAL MAGJAKERESÉS · TÚLPÖRGÉS · VÁRAKOZÁS
Indítsd el, mielőtt továbbmészSpotify · Shakira

Két reakció létezik erre a dalra, és mind a kettő védhető. Az egyik, hogy tizenöt másodperc után továbbugrasz azzal, hogy ez meg mi a ✭✖︎✳︎ akar lenni. A másik, hogy visszatekered, aztán még egyszer, aztán még nyolcszor.

Nálam a második nyert, immáron nagyon sokadszor. Amikor 2026-ban vettem egy akciós She Wolf bakelitet, feltettem, végighallgattam, és a B oldal második számánál leesett, hogy ez az, ami már nemegyszer elkapott. Onnantól vagy tízszer újraindítottam, ami egy lemezjátszóval nem éppen kényelmes művelet. A bakelit láthatóan nem arra való, hogy egyetlen számot hajkurásszon rajta az ember, és ez tette nyilvánvalóvá, mennyire nem hagy békén.

Az első hallgatás óta, 2009-től így megy ez: néha évekre elfelejtem, majd megint szívesen hallgatom tízszer egymás után. Az elmúlt huszonöt-harminc év Shakira-termésének egyik legváratlanabb, legfurcsább darabja, közben rettenetesen fülbemászó. Guilty pleasure szintű agymenés, energiabomba, jó kis inzultus a jó ízlésnek és a bepunnyadásnak. Értem azt is, aki már az első refrén előtt továbblép.

01 / KELETKEZÉS

Keletkezés: egy furcsa kanyar 2009-ben

Az Oral Fixation korszak után Shakirát az elektronikus pop kezdte érdekelni. A lemez megjelenésekor arról beszélt, mennyire izgatta ez a világ; a kiadói anyag szerint az elektronikát és a szintetizátorokat különböző országok zenei hagyományaival akarta összeereszteni. Az ütemet, a basszust és a kemény lábdobot tolta előre, de a korábbi lemezek sokféle zenei érdeklődését is magával vitte.

A munka jelentős része a bahamai Compass Point Studiosban zajlott. Shakira a stúdió korábbi vendégei miatt választotta a helyet, ahol az AC/DC és Bob Marley is dolgozott; a korabeli beszámoló napi tizenkét órás munkamenetekről írt. A „Men in This Town” pontos felvételi helyéről és napjáról nincs külön dokumentum. Az album nagy történetéből tehát nem lehet minden részletet automatikusan ráhúzni erre a dalra.

A She Wolf rockosabb és klubosabb ötletei végül ugyanarra a lemezre kerültek. Közéjük fért be ez a különös Los Angeles-i randidal is, amelynek gitáros kezdése és elektronikus lendülete már az első fél percben megmutatja, mennyire szabadon kezelték a műfaji határokat.

John Hill producer eközben a The Bravery új lemezén dolgozott Sam Endicott énekessel. A közös munka mellett szórakozásból ütemeket is készítettek, és amikor Shakira anyagot kért Hilltől, ezekből három közös dal nőtt ki, köztük a címadó „She Wolf” és a „Men in This Town”. Szeretem ezt a mellékes indulást. A kész dal vad mozgása mellé jól illik, hogy az alapja eredetileg nem egy gondosan megrajzolt popterv része volt.

Shakira mosolyogva mikrofont emel a színpadon
Shakira a színpadon
Shakira aranyszínű felsőben, sötét háttér előtt
A She Wolf-korszak

A dalszerzői kreditek Shakirát, Hillt és Endicottot nevezik meg. A szöveg Shakiráé. Endicott egyik sokat idézett története szerint a „She Wolf”-hoz Shakira a kész alapra énekelt, majd megírta hozzá az „őrült” szöveget. Ez segít elképzelni a közös munkát, de a „Men in This Town” felvételi sorrendjéről ugyanezt nem tudjuk.

Shakira az MTV-nek arról beszélt, hogy a szöveget a barátnői párkeresési nehézségei ihlették. A dalban ezért egy Los Angelesben bolyongó, egyre türelmetlenebb nő szólal meg, aki magán is tud nevetni, de azért tényleg szeretne találni valakit. A kisvárosi lány szerepét egy világsztár énekli. Shakira néha szinte kikacsint belőle.

Matt Damon neve részben azért került a sorba, mert jól rímelt. Shakira 2009-ben azt is elmondta, hogy ismeri a színészt és a feleségét, és remek pasinak tartja. Damon meglepődött, de megtiszteltetésnek vette a név szerinti említést; Shakira a lemezt is elküldte nekik egy kedves üzenettel. Ettől a poén még abszurd, de úgy tűnik, Damon jó néven vette.

02 / ALKOTÓK

Shakira és három meglepetés a kreditekben

Shakira a kolumbiai Barranquillából indult, és már tizenévesen lemezt adott ki. A Pies Descalzos és a Dónde Están los Ladrones? latin-amerikai sikere után a 2001-es Laundry Service és a „Whenever, Wherever” vitte át a világpopba; a két 2005-ös Oral Fixation lemezen spanyolul és angolul is otthon volt. A latin popot rockkal és közel-keleti hatásokkal már korábban is keverte, így a She Wolf kíváncsisága ismerős lehetett annak, aki követte a pályáját. A hangzás mégis váratlan irányba fordult. A 2024-es Las Mujeres Ya No Lloran-ig tizenkét stúdióalbum jelent meg a neve alatt, ha a két korai, később félretett lemezt is beleszámoljuk; a „Men in This Town”-ban énekesként, szövegíróként, zeneszerzőként és producerként is részt vett.

John Hill portréja
John Hill · társszerző, társproducer

John Hill Santigold debütlemezének produceri világából érkezett Shakirához. A She Wolf négy számán dolgozott producerként, köztük a címadón és ezen a dalon. A „Men in This Town” elektronikus és gitáros rétegeinek találkozásánál érdemes tudni, hogy ő társproducer és társszerző volt. A kreditek azt már nem árulják el, melyik konkrét hang kinek az ötlete.

Sam Endicott portréja
Sam Endicott · társszerző

Sam Endicott, a New York-i The Bravery frontembere társszerzőként szerepel a dalon. A zenekara gitáros, post-punkból táplálkozó dance-rockot játszott, így a Shakira-kredit első pillantásra meghökkentő. Az NME korabeli története szerint a Hill-lel mellékesen készített alapok vezettek a közös számokhoz. Endicott a zenéhez járult hozzá; a Los Angeles-i panasz és a benne elszórt poénok Shakira szövegében születtek meg.

Hossam Ramzy ütőhangszerrel
Hossam Ramzy · ütőhangszerek, vonóshangszerelés

Hossam Ramzy egyiptomi ütőhangszeres a dalra bontott kreditben ütőhangszerekkel és vonóshangszereléssel szerepel. Korábban Jimmy Page és Robert Plant 1994-es No Quarter: Unledded projektjén is közreműködött egyiptomi zenekarával, a „Kashmir” új változatában; az eredeti Led Zeppelin-felvételen nem játszott. Váratlan név ez egy Los Angeles-i randidal stáblistáján. A sűrű hangzásban viszont nem tudnám biztosan megmutatni, melyik hallható rész az övé.

03 / HANGZÁS

Hangzás: gitár, szintik és egy túlterhelt refrén

Az első hang tiszta elektromos gitár, könnyed, napfényes karakterrel. Nekem van benne némi ál-kaliforniai rockromantika; a dal egy pillanatra még szabadtéri, gitáros popnak ígérkezik. A hangszer hamar háttérbe húzódik, a helyét hidegebb, fényes szintetizátorrétegek veszik át. A gitáros neve és a használt felszerelés nincs megbízhatóan dokumentálva; a nyitóhangot viszont érdemes külön megfigyelni.

A dob gépies, retro-elektronikus lüktetése és az alul sűrű basszus szinte egyetlen mozgó alapnak hallatszik. Külön basszusgitár-szólam alig különül el; a felső tartományban mozgó szintik és az ének viszik a dallamot. A gitáros nyitás után így gyorsan egy zajosabb, neonfényes Los Angelesben találjuk magunkat. A lemezre kitűzött ütemközpontú produceri irány itt valóban hallatszik, bár a konkrét dobprogramról és szintetizátorokról nincs megbízható eszközlista.

A források nagyjából 128 BPM-es tempót adnak meg, alatta pedig ugyanaz a négyakkordos kör jár újra meg újra. A harmónia nem követel külön figyelmet, így a vokális ötletek egyre sűrűbben férnek rá. A kiáltásszerű refrén után rövid, hadart szótagok és hookok torlódnak egymásra. A post-chorus az egyik kedvenc részem: alig ér véget egy fogós motívum, már ott a következő.

Shakira hangja végig az elektronikus rétegek előtt marad. A kreditekben saját háttérvokálja mellett Olgui Chirino is szerepel; a felvételnél és a keverésnél Gustavo Celis neve jelenik meg. A duplázott, egymásnak felelő éneksávok magabiztossá és kissé túlpörgötté teszik a megszólalást. A vég felé előbb nyersebb, rekedtesebb hangot hallani, majd magasabb, lebegőbb tónust. A korábbi játékosság ekkor már szorongatóbbnak hat.

A Guardian 2026-os leírása elegáns new wave-számnak hallja, amely örvénylő, pszichedelikus zárlatba fut; az idobi 2009-ben Kaliforniából a Jupiterig tartó diszkóútnak nevezte. Nekem a könnyű kezdet és a túlhajtott vég közti út a legérdekesebb. A bakelites újrahallgatáskor is emiatt tettem vissza újra és újra.

04 / FELÉPÍTÉS

Felépítés: három pillanat, amelyre figyelek

Egyből a történetben.

A vokál az első másodpercben belép a tiszta gitár fölött. Nincs hosszú előkészítés: Shakira már a kérdés közepén van, mire kényelmesen elhelyezkednél.

A „Fresh” utáni torlódás.

Rövid hookok és széttördelt szótagok nyomulnak egymás mellé. Ettől lesz a könnyen követhető popdal néhány másodpercre szinte túlzsúfolt, és ezért szeretem annyira ezt a részt.

A talajcsere.

A megduplázott hook után sötétebb zárószakasz nyílik. A dal többé nem tér vissza a nagy refrénhez; a várakozás és a döntés kérdése marad vele a végéig.

A két versszak szövege azonos. Az első után már tudjuk, milyen férfit keres a beszélő, a másodiknál pedig az ismerős sorokból egy másik, Angelina Jolie-t említő előrefrén vezet tovább. A refrén kérdése változatlan, de másodszor már kevésbé könnyű nevetni rajta.

A szám közepén nincs nagy hangszeres szóló vagy új történetszál. A rövid egységek zsúfolódnak egyre szorosabban: a refrén után megjelenik a szótagokra bontott önjellemzés, a következő körben pedig megduplázódik. Ekkor már szinte várnám, hogy a címadó kérdés még egyszer, még hangosabban visszatérjen.

Shakira és Hill másként zárják le. A bridge-ben az ének nyersebb, a szöveg sürgetőbb lesz, majd az utolsó sor után rövid hangszeres kifutás marad. Harmadik refrén nincs. A befejezés emiatt nyugtalanít: a nagy kérdés újra fel sem hangzik, választ pedig nem kapunk rá.

Shakira stúdióban ül gitárral és fejhallgatóval
Stúdióhangulat
05 / DALSZÖVEG

A szöveg: egy város, ahol mindenki magával van elfoglalva

Egy Los Angelesbe érkezett nő szeretné tudni, hogy ha ő a kisvárosi lány, hol találja hozzá a mese hercegét. A jó férfiak foglaltak vagy elérhetetlenek, még Matt Damon sem lehet az övé. A poénhoz hozzátartozik, hogy ezt a szerepet a világ egyik legismertebb popsztárja énekli. Shakira tudja, mennyire képtelen a helyzet, a csalódás viszont ettől még könnyen felismerhető.

A SkyBar és a Standard a városnak azok a helyei, ahol a beszélő sikeres férfiakkal számolna. Talál is embereket, csak azok a saját projektjeikkel és a külsejükkel vannak elfoglalva. A refrén kérdése így azokra vonatkozik, akik figyelni is tudnának rá. A post-chorusban aztán ő maga kezdi sorolni az ajkát, a bőrét, a saját vonzerejét. Ugyanazzal a felszínes nyelvvel kínálja magát, amelyet az imént kinevetett; nekem ez a dal legjobb önironikus fordulata.

A második előrefrénben elutasítja, hogy „a következő Jolie” legyen, majd mégis hinni szeretne abban, hogy valahol vár rá valaki. A zárásban a városi panasz türelmetlen felszólítássá és spanyol kérdéssé válik. A várakozásról szóló súlyos kép lehet túlzás, de a hangja már nem tréfálkozik úgy, mint korábban. Ez a váratlan komolyság évtizedek múltán is fogva tart a dalban.

Is there a prince in this fable for a small town girl like me?
„Van-e herceg ebben a mesében egy magamfajta kisvárosi lánynak?”

A „herceg” szó ártatlanul hangzik, a mögötte zakatoló felvétel viszont már az első pillanattól türelmetlen.

The good ones are gone or not able
And Matt Damon's not meant for me

„A jók már elkeltek vagy elérhetetlenek,
Matt Damon pedig nem nekem való.”

Damon neve után a panasz egyszerre személyesebb és nevetségesebb. A „jók” általános kategóriájából hirtelen egyetlen, nagyon is foglalt ember lesz.

Come on, L.A., take advantage
Give me a night that I won't forget

„Gyerünk, L.A., használj ki,
adj egy éjszakát, amelyet nem felejtek el.”

A SkyBar és a Standard említése után már az egész várost szólítja meg. A „használj ki” egyszerre kihívás és beismerés: ennyire szeretné, hogy végre történjen vele valami.

Where are all the men in this town
And what's a girl supposed to do?

„Hol vannak a férfiak ebben a városban?
És ugyan mihez kezdjen itt egy lány?”

A második kérdésben már az ő tanácstalansága is benne van. A refrén kiabálható marad, de nem állítja, hogy tudja a megoldást.

I'm so fresh and I'm so clean
Got the lips and got the skin

„Friss vagyok és makulátlan,
nézd a szám, nézd a bőröm.”

A szótagokra tördelt önreklámot öröm hallgatni, pedig ugyanabba a városi szerepjátékba lép be vele, amelyet az előbb kigúnyolt.

So decide, it's a suicide, waiting all this time
It's a suicide, waiting, ¿dónde estás?

„Döntsd el: öngyilkosság ennyi ideig várni,
öngyilkosság ez a várakozás, hol vagy?”

A „döntsd el” után kétszer tér vissza ugyanaz a súlyos szó. A spanyol „hol vagy?” végül kisebb és kiszolgáltatottabb kérdésnek hangzik, mint a refrén nagyvárosi kiáltása.

A teljes dalszöveg itt olvasható. A beszélő hiába szeretné, hogy valaki végre észrevegye. Maga a dal is tizenhat évet várt az első élő megszólalására.

06 / VIZUÁLIS RÉTEG

A klip, amelyet a rajongók vágtak össze

A „Men in This Town”-hoz nem készült hivatalos videóklip. Pedig a She Wolf korszak képekben sem volt szűkszavú: Jake Nava aranyketrecet és vörös, barlangszerű teret rendezett a címadó dalhoz, Sophie Muller a „Did It Again”-nél más vizuális világot választott. Az IMVDb kliplistáján a „Men in This Town” hiányzik. Rendezőt vagy hivatalos klipnézettséget ezért nem tudunk a dalhoz társítani.

A 2019-ben feltöltött montázs címe „Official Music Video”, a Latinfatuation csatornáján azonban rajongói munka. Meglévő mozgóképekből válogat, szemcsés filmkeretet és saját főcímet tesz rájuk. Honnan valók a részletek, nincs hitelesen azonosítva. A képek összeillesztése viszont önálló történetet ad a számnak.

Az első részben mediterrán kisvárost látunk. Shakira üres bárban ül, hajón fekszik naplementében, később kikötőben áll; egy balkonon fiúk hajolnak át a korláton. A dal Los Angeles-i helyeket nevez meg, a képeken viszont máshol marad egyedül. Amikor a refrén férfiakat keres, a balkonon csak kamaszokat talál. Nekem ez a kis elcsúszás a montázs legjobb ötlete.

A záró szakaszra a montázs színpadra vált: sötét lépcső, vakító fény, magenta és cián koncertképek, végül Shakira csukott szemmel a mikrofon mögött. A bárban látott, arca elé emelt kézmozdulat itt már nyugodtabbnak hat. A párkereső kérdésre nincs válasz, a kép mégis máshol hagyja a beszélőt: a színpadon, közönség előtt. A hivatalos stúdiófelvétel külön, a Shakira - Topic csatornán érhető el, állóképes audióként.

07 / FOGADTATÁS

Fogadtatás: egy kislemez nélküli dal hosszú útja

A „Men in This Town” nem jelent meg kislemezként. A She Wolf körüli figyelem a címadó dalra, a „Did It Again”-re és az amerikai kiadáshoz hozzáadott „Give It Up to Me”-re jutott; ez a szám rádiós kiadás és hivatalos slágerlistás eredmény nélkül maradt. Senki nem tudja, mekkora kislemez lehetett volna belőle, a kérdés viszont már a megjelenéskor felmerült.

Az album a Sony 2009-es közleménye szerint addigra tizennyolc országban jutott első helyre, és másfél millió példány fogyott belőle. Amerikában a Billboard 200 tizenötödik helyén indult 89 ezer első heti példánnyal, 2010 októberéig pedig 352 ezer darabot adtak el belőle. A kiadó külön amerikai változatot is készített, de a lemez ott szerényebben teljesített. A fogadtatás kettőssége innen nézve már kevésbé meglepő.

Maga a dal már 2009-ben két egészen eltérő ítéletet kapott. Sal Cinquemani a Slantben a Los Angeles-i éjszakai élet leegyszerűsített, nevekkel telezsúfolt dalának tartotta; szerinte ez az anyag inkább Ashlee Simpsonhoz illett volna. Amy Linden a Village Voice-ban a füstösebb, rockosabb oldalát hallotta, és élvezte a Damon-poént. Értem Cinquemani fenntartását: a híres nevek és bárok könnyen hatnak olcsó húzásnak. Engem az visz tovább ezen a felszínen, ahogy a dal a végére elveszíti a magabiztos vigyorát.

Az album egészén is volt mit vitatni. Jody Rosen Shakira különös humorát és az amerikai közönség felé tett gesztust hallotta benne, Ben Ratliff túlírtnak és kiforratlannak találta. A Digital Spy korabeli kritikusa már akkor kiemelte a „Men in This Town” baljóslatú zárlatát. A sötétebb olvasat tehát nem késői rávetítés. A The Observer lelkes ítélete ezzel szemben az egész lemeznek szólt, és a dalra külön nem terjeszthető ki.

Az első élő megszólalás után, 2025 augusztusában a szám több ország iTunes-listáján is felugrott, köztük Kolumbiában, Mexikóban és Costa Ricában. Ez digitális vásárlási lista, más súlyú adat, mint a Hot 100. A dalnak azonban már jóval korábban is voltak pártolói: a Digital Spy 2014-ben az ötödik helyre tette Shakira tíz legjobb száma között, és a kislemezként soha meg nem jelent dalként írta le.

Rajongói olvasat

A She Wolf körül a rajongók között ma is van törés: van, akinek túl nagy kitérő Shakira korábbi zenéihez képest, más éppen ezt a szeszélyes, elektropopos korszakot tartja a legizgalmasabbnak. A „Men in This Town” furcsasága mindkét oldalon feltűnik. Már a 2009-es Digital Spy-kommentekben akadt olvasó, aki lehetséges következő kislemezt látott benne. A kiadó másképp döntött, de a szám nem tűnt el a rajongói beszélgetésekből.

A Last.fm közösségi címkéi között szerepelt egy egyszerű kívánság: bárcsak készülne hozzá videó. A hiányzó klip itt a rajongóknak szinte saját ügyük lett. A lemez megítélése is változott: a 2009-es amerikai kereskedelmi csalódásról szóló hírek után későbbi fórumokban már a She Wolf szeszélyességét dicsérik. Ez néhány közösség hangja, nem az összes hallgatóé.

A 2025-ös Los Angeles-i koncertek előtt a rajongók már kifejezetten kérték a dalt. Kívánságlistákon és TikTokon terjedt a felhívás, Shakira pedig júniusban maga is reagált, és az augusztus 4-i, 5-i SoFi-estekre utalt. Az élő felvételek után néhányan már az előadás erején vitatkoztak, főleg a második, részleges változat miatt. Ritka helyzet: egy sokáig félretett dal újra megszólalt, a hallgatók pedig rögtön arról beszéltek, hogyan szerették volna hallani.

08 / ÉRDEKESSÉGEK

A She Wolf és hét apró történet

A She Wolf standard kiadása tizenkét számból és nagyjából negyvenegy percből áll. A címadó „She Wolf” az elektronikus fordulat nagy kislemeze; a „Did It Again”, a „Long Time” és a „Good Stuff” más-más ritmikai oldalról közelít hozzá, a „Gypsy” pedig lecsupaszítottabb színt hoz. A „Men in This Town” a hatodik szám, a „Good Stuff” és a „Gypsy” között, bakeliten B2. Ezen a helyen különösen feltűnő, ahogy a gitárral indított, szemtelen popdal sötétebb hangon távozik. A Loba kiadáson a sorrend változik, ez a szám azonban ott is angolul szerepel.

A dal műfaji címkéi utólag is mozognak. A Wikipedia adatlapján egy 2025-ös hivatkozás nyomán a „hyperpop” is felbukkant, noha ezt a szót 2009-ben még nem így használták. A korabeli leírások rockot, diszkót és elektropopot hallottak benne. A késői címke nekem főleg azt mutatja, milyen más dalok felől érkeznek hozzá ma a hallgatók.

Az amerikai albumkiadás október közepéről november 23-ra csúszott, mert az utolsó pillanatban hozzáadták a Timbaland producelte, Lil Wayne-nel felvett „Give It Up to Me”-t. A Sony akkori közleménye már külön amerikai kiadásként hirdette a lemezt. A „Men in This Town” közben változatlanul albumtrack maradt. Az egyik szám miatt átszabták a kiadást, ezt a másikat kislemezként sem próbálták ki.

A stúdióeszközökről sokkal kevesebbet tudunk, mint a közreműködőkről. A nyilvános kreditek megnevezik a szerzőket, a producereket és néhány zenészt, de azt nem, milyen gitárt, erősítőt vagy szintetizátort használtak. A nyitó gitár hangja és a szintik váltása ettől még jól hallható. A konkrét gépeket viszont hiába keresnénk a stáblistában.

Shakira a Damon-sor lehetséges családi visszhangján is viccelt. Egy másodkézből fennmaradt beszámoló szerint felmerült benne, hogy bocsánatkérő cetlit küld a színész feleségének, Luciana Barrosónak: ő maga is foglalt, nincs miért aggódni. Az eredeti interjú nem elérhető, ezért a történetből csak ezt a korabeli anekdotát ismerjük.

Michael Cragg 2009-ben a musicOMH oldalán a She Wolf albumot méltatta. Tizenhét évvel később a Guardian Shakira-rangsorában már a „Men in This Town”-t tette a hetedik helyre, kiemelve az erős refrént és a pszichedelikus befejezést. Ugyanaz a kritikus tért vissza egy olyan számhoz, amely a megjelenésekor csak az albumon kapott helyet.

A dal már 2011-ben megjelent egy másik listán: a Billboard olvasói azok közé a ki nem adott albumdalok közé sorolták, amelyekből szerintük rádiós sláger lehetett volna. A „Men in This Town” a harmadik helyet kapta. Olvasói javaslat volt, nem szerkesztőségi ítélet. A számot tehát már jóval a 2025-ös újrafelfedezés előtt elképzelték kislemezként.

A dal kreditjében Jon Secada neve is ott van: Shakirával együtt a vokál hangszerelését jegyzi. Secadát sokan a kilencvenes évek latin popballadáiból ismerik. Egy The Bravery-frontember, egy egyiptomi ütőhangszeres és Secada ugyanannak a Los Angeles-i randidalnak a stáblistáján: már a névsor is szokatlan, még ha a kész felvételen nem is lehet mindenkinek külön szólamot kiosztani.

09 / FURTHER LISTENING

Further listening: három út a dal után

Ugyanarról a lemezről indulunk, aztán visszalépünk a gitáros new wave-hez, végül egy évvel későbbi táncparkettre jutunk. A három dalban az energia és a magány más arányban van jelen; ettől érdekes őket Shakira után feltenni.

➜ Shakira: „Long Time” (She Wolf, 2009). A lemez harmadik száma is lüktető, szemtelen pop, de a Neptunes középtempós groove-ja lazábban mozog, mint a Hill-féle „Men in This Town”. A beszélő itt élvezi az estét, a másik dalban már türelmetlenül keres valakit. Ha egymás után hallgatod őket, egy albumon belül is rögtön érződik a két elektronikus világ különbsége. Spotify

➜ The Waitresses: „I Know What Boys Like” (Wasn't Tomorrow Wonderful?, 1982). Patty Donahue száraz, magabiztos éneke és a feszes gitáros lüktetés Shakira nyitányának nyolcvanas éveket idéző élénkségét világítja meg. Itt a nő tudja, mire vágynak a férfiak, és végig kézben tartja a játékot; Shakiránál ez a magabiztosság a zárásra meginog. Hallgasd őket egymás után, és ugyanaz a csípős alaphelyzet két különböző befejezést kap. Spotify

➜ Robyn: „Dancing On My Own” (Body Talk Pt. 1, 2010). Egy évvel később egy másik elektropopdalban is együtt marad a tánc és a magány. Shakira a városban keres; Robyn már megtalálta azt, akit szeretne, de mással látja táncolni. Robyn egyenesebb fájdalma után Shakira túlcsorduló humora és sötét kifutása is másként hallatszik. A két dal együtt jól mutatja, mennyiféleképpen lehet egyedül lenni a klubzene közepén. Spotify

10 / KONCERTEN

Tizenhat év után, Los Angelesben

A setlist.fm adatai szerint Shakira 2025. augusztus 4-én énekelte el először közönség előtt a „Men in This Town”-t, a Los Angeles melletti Inglewood SoFi Stadionjában. Abban a városban, amelyet a szöveg végigjár. A rajongói koncertfelvételen hallani, hogy a közönség ismeri a sorokat; régi albumtracknél ez beszédesebb a színpadi meglepetés tényénél.

Másnap ugyanott újra előkerült, a második esti setlist szerint részben elénekelve. A Damon-sornál a színész képe a stadion kivetítőjére került; a címadó kérdés felirata is megjelent a színpadi képen, bár az erről szóló beszámolók nem ugyanahhoz az estéhez kötik. Tizenhat évvel azután, hogy beleírta egy dalszövegbe, kirakta egy stadion vásznára.

A rendelkezésre álló koncertadatokban a két Los Angeles-i estén kívül nincs újabb előadás, így a szám egyelőre nem vált állandó turnédallá. Tizenhat év várakozás után ez a két alkalom mégis sokat jelent: a közönség kérte, Shakira pedig végül színpadra vitte a városban, amelyről megírta.

11 / személyes verdikt
8/10

8/10. Ez nekem erős nyolcas. Egy megosztó, Shakirára kevéssé jellemző, extrém popdal, amelyet az egyszerűsége és az energiája miatt szeretek. Már az első hallgatáskor behúzott, és évtizedekkel később sem csökkent a rajongásom érte; a post-chorus és a végső, eszement „suicide-outro” továbbra is a kedvenc részem. Magasabb pontot azért nem adok, mert ebben a direkt stílusban és ezzel a szövegi mélységgel szerintem nincs sokkal feljebb. Attól még szívesen visszateszem, és azt is értem, ha valaki azonnal skippeli.

Források és további olvasnivalók

Alapadatok, kreditek

Korszak és születés

Alkotók

Hangzás és felépítés

Vizuális réteg

Kritikák

Listák, eladás, kánon

Rajongói olvasat

Élő változat

Further listening

Ha tetszett, hallgasd mélyebben ezeket is

További dalbemutatók a blogon

Rosalía – Saoko

Rosalía – Saoko

Rosalía „Saoko”-ja alig két perc, mégis úgy szól, mint egy pontosan kontrollált robbanás. A MOTOMAMI (2022) nyitószáma egy klasszikus reggaeton-alapot présel össze eltorzított zongorával, egy hirtelen jazz-betéttel és ipari torzítással, olyan energiával, ami felnyomott hangerőn tényleg leszakítja a fejed. A dal a 2004-es Wisin és Daddy Yankee-klasszikus, a „Saoco” előtti főhajtás, közben pedig Rosalía önmeghatározás-manifesztummá alakítja: „yo me transformo”, átalakulok. A következőkben megnézzük, hogyan született egy elmaradt stúdiónapból, mit rejt a szövege, és miért lett belőle a MOTOMAMI-korszak tézisdala.

Kacey Musgraves – Mexico Honey

Kacey Musgraves – Mexico Honey

Kacey Musgraves első két albumát imádtam, a *Dry Spell* pedig azonnal visszahozta azt a régi, szellemes countryhangot, amelyet hiányoltam tőle. A *Middle of Nowhere* megjelenése után mégis az utolsó előtti dal, a *Mexico Honey* ragadt be igazán: már elsőre elképesztően hangulatos volt, húsz-huszonöt hallgatás után pedig a szövege is teljesen kinyílt. Megnézzük, hogyan épül fel ez a könnyen befogadható, mégis rétegzett kedvenc, mit ad hozzá a texasi country és a mexikói lüktetés találkozása, és miért hallja az egyik tábor nyári slágernek, a másik az album kakukktojásának.

Nessa Barrett – Die First

Nessa Barrett – Die First

Nessa Barrett „die first”-je egy törékeny, levegős hangon kimondott szerelmes dal, amely a szerelem nyelvén a halálról beszél. A TikTokról indult énekes 2022-es debütáló albumáról, az emo-pop és a dark pop metszéspontjáról érkezett, és mára több mint negyedmilliárd Spotify-lejátszásnál tart. A következőkben megnézzük, hogyan lett egy édesanyjához írt félelemből egy fiatalon elhunyt legjobb barát emlékdala, és miért énekli vissza ma több ezer ember a koncerteken.