Nine Inch Nails
Closer

SoundReborn DALBEMUTATÓ

A Closer évekig csak félig volt jelen az életemben. Gimnáziumban, majd az egyetem alatt biztosan elment mellettem néhányszor, de sosem lett belőle az a szám, amit a bulikban kerestem. Furcsa, mert az energiája miatt akár lehetett volna. Erre csak a kétezres évek közepén jöttem rá, amikor egyszer rendesen végighallgattam, és feltűnt, hogy a dal ellentmondást nem tűrően halad előre: elindul valahonnan, és tényleg megérkezik valahová. Mindig az ilyen dalokat szerettem a legjobban.

A valódi kattanás 2020 körül jött. Kíváncsi lettem arra, mi van a hat perc mögött: hogyan készült a The Downward Spiral, milyen koncepció tartja össze, és mit akart Trent Reznor azzal a dallal, amelyet a fél világ félreértett. Minél többet olvastam róla, annál világosabb lett, hogy szinte semmit sem tudok róla igazán. Ez az írás ennek a kíváncsiságnak a folytatása. Ha működik, a végén talán te is másra figyelsz majd, amikor újra elindítod.

A keletkezés körülményei

Ahhoz, hogy a Closer a helyére kerüljön, érdemes felidézni, hol állt Reznor 1992 és 1994 között. A Nine Inch Nails első lemeze, a Pretty Hate Machine (1989) lassan kúszó siker lett, több mint száz hétig szerepelt a Billboard listáján, Reznort közben mégis fojtogatta a kiadója. A TVT alapítója, Steve Gottlieb előbb leszólta a lemezt, majd négymilliós eladást követelt a folytatástól, és producereket erőltetett rá. Reznor szabadulni akart, a TVT nem engedte. A kiutat végül a Broken EP (1992) jelentette, amelyet álnéven, titokban vettek fel, nehogy a kiadó lefoglalja az anyagot. Mire elkezdődtek a The Downward Spiral felvételei, Reznor először dolgozhatott szabadon: saját kiadója, a Nothing Records mögött ott állt az Interscope.

A szabadsággal együtt a lehető legszűkebb teret választotta. Kibérelt egy házat Los Angelesben, a 10050 Cielo Drive-on, otthoni stúdióvá alakította, majd hetekig alig mozdult ki. Saját bevallása szerint tudatosan vágott le maga körül szinte mindent: barátokat, kapcsolatokat, még a bandát is. Ebben az önként vállalt elszigeteltségben született meg a Closer.

Az 1994-es kulturális pillanat is kedvezett annak, hogy egy ilyen furcsa dal rést találjon a mainstreamen. A grunge kifulladóban volt, Kurt Cobain áprilisban meghalt, az alternatív közönség pedig új irányt keresett. Ebbe a légüres térbe érkezett egy industrial zenész egy lényegében két akkordra és egy rádióban kimondhatatlan refrénre épülő számmal. A Closer túl poposan szólt a NIN keményvonalas rajongóinak, túl sötét és túl explicit volt a hagyományos popközönségnek, mégis crossover sláger lett. Reznor pedig később maga viselte a legnehezebben, hogy mivé vált.

NIN: Closer
NIN

A házban kialakított stúdió a Le Pig nevet kapta. A névválasztás súlya a hely történetéből jött: 1969-ben a Manson-banda tagjai itt gyilkolták meg Sharon Tate színésznőt és vendégeit, Susan Atkins pedig az áldozat vérével írta a „Pig” szót a bejárati ajtóra. Reznor azt mondta, nem a gyilkosságok miatt választotta a házat. A sok megnézett ingatlan közül ez tetszett neki, és csak utólag, a Helter Skelter című könyvet elővéve ellenőrizte, hogy valóban ugyanarról a helyszínről van-e szó.

A történet 1993 decemberében fordult komolyra, amikor Sharon Tate húga, Patti felkereste, és megkérdezte, kizsákmányolja-e a nővére halálát azzal, hogy a házában él. Reznor később elismerte: ekkor gondolt bele először, milyen lenne ugyanez, ha a saját húgáról lenne szó. Néhány héttel később elköltözött. A Le Pig név addig jó fekete humornak tűnhetett; Patti Tate kérdése mögött viszont valódi veszteség állt.

Maga a Closer abból a meggyőződésből íródott, hogy ez lesz a lemez legcsúfabb darabja. Reznor a Keyboard magazinnak 1995-ben úgy fogalmazott: „Valószínűleg a lemez legcsúnyább dala, ezért öltöztettem fel szép, könnyen hallgatható zenébe.” Ugyanebben az interjúban elmondta, hogy ezt a számot volt a legfélelmetesebb megírnia. Korábban nem engedte volna meg magának ezt a nyíltságot, mert attól tartott, hogy nem elég kemény, vagy túlságosan diszkós lesz.

A refrén explicit sorával még a várható sikert is megpróbálta elrontani. Chris Vrenna dobos felidézte, hogy amikor szóvá tette a kihagyhatatlanul durva szöveget, Reznor azt válaszolta: szándékosan csinálta, hogy a dalból biztosan ne lehessen popsláger. Ezzel valóban nehéz vitatkozni. A terv látványosan az ellenkezőjére fordult, és a Closer lett a Nine Inch Nails legismertebb száma.

Hangzásvilág és az alkotói gárda

Mielőtt a háttérbe néznénk, érdemes pár szót ejteni Trent Reznorról, mert a Nine Inch Nails a stúdióban lényegében ő. A projektet 1988-ban indította Clevelandben. Tizenkét évesen kezdett zongorázni, később Prince többhangszeres módszere fogta meg, és ezt vitte tovább a NIN-ben is: a felvételeken a dobprogramozástól a billentyűkig szinte mindent maga játszott. A Pretty Hate Machine érzelmileg hozzáférhetőbbé tette az industrial zenét, a Broken EP kemény ipari metalba fordult, a The Downward Spiral pedig a két irányt egy fogalmi lemezben egyesítette. A Closer jól mutatja Reznor egyik alapvető módszerét: a legsötétebb gondolatot adja a legfülbemászóbb dallamnak.

KIK ÁLLNAK MÖGÖTTE?

Flood
Flood

A lemez társproducere a brit Flood, polgári nevén Mark Ellis volt, aki addigra a Depeche Mode Violator és az U2 Achtung Baby munkálatain is bizonyított. A felvételek idejére beköltözött a házba, és aktívan formálta a hangzást. Egy nyers hangmintát szeretett addig küldeni az effektláncon, amíg billentyűs hook vagy basszusvonal nem lett belőle. Sean Beavan hangmérnök szerint Flood gyakran a folyamat közepén állva fogta vissza Reznor szélsőségesebb ötleteit, ami sokat tett a lemez hallgathatóságáért. Egy apró részlet sokat elmond róla: amikor először végighallgatta a Hurt végső változatát, könnybe lábadt a szeme.

Sean Beavan

A Closer technikai összképe jórészt Sean Beavan kezében volt. Ő találta meg a dal lüktető alaphangját, és ő döntött több olyan részletről is, amely nélkül ma nehéz elképzelni a felvételt. Így maradt bent például a torzított zongora a végső keverésben. A rádiós változatnál is az ő ötlete volt, hogy a profán szavakat egyszerűen kivágják, és üres csendet hagyjanak a helyükön, egyfajta néma üzenetként a rádiós szerkesztőknek. Amikor először meghallotta a refrént, rögtön tudta, hogy ebből sláger lesz. A szöveg ezen nem változtatott.

Mark Romanek
Mark Romanek

A harmadik fontos szereplő Mark Romanek, akiről a videóklipnél még bőven lesz szó. A forgatás Reznornak komoly fizikai próba lett. Romanek saját bevallása szerint három-négy napon át gyötörte az énekest, és annyit forgatta egy szerkezeten, hogy a végén rosszul lett. Reznor mégsem panaszkodott, utólag pedig azt mondta, a videó ritka dolgot ért el: a képekkel együtt jobbnak hallotta a saját számát.

A Stílus – és amit érdemes tudatosan meghallani a dalban

Műfajilag a Closer több irányból épül fel. Az alapja industrial rock, ahol az elektronikus zaj és a gépi ritmus találkozik a rock keménységével, de hallani benne a hetvenes évek végi Bowie és Iggy Pop berlini minimalizmusát is. Ehhez jön egy funkos groove, amelyet Reznor maga is Prince-esnek nevezett. A végeredmény táncolható ipari zene: a test hamarabb érti meg, mint ahogy a fej elkezdene foglalkozni a szöveggel.

A dal motorja több forrásból összerakott dobgroove. Alul egy mintavételezett, alaposan átdolgozott basszusdob lüktet, fölötte egy Roland R-70 dobgép pergője szól torzítva és gyűrűmodulátoron áteresztve, a tizenhatodos hi-hatet pedig Flood programozta. A basszusvonal egy akkoriban szinte beszerezhetetlen analóg szintetizátoron készült. A versszakban fojtott, fuzzos hangként hullámzik egy lassan nyíló szűrővel, a refrénben torz, megpengetett basszussá keményedik. Ettől marad ugyanaz a lüktetés egyszerre gépi és testi.

A felszín alatt rengeteg apró elem dolgozik. Folyamatos fehér zaj sziszeg, mint a szél, a textúrában pedig halkan feldolgozott emberi sikolyok bujkálnak. A vokálharmóniákat tudatosan széthúzták a térben: a mélyebb szólamok jobbra, a magasabbak balra kerültek. A dal vége felé, nagyjából 5:52-nél egy fordítva és felgyorsítva lejátszott Roxy Music-minta szól a Take a Chance With Me című számból.

A záró szakasz legfeltűnőbb eleme mégis a torzított, elhangolt zongora. Csak a keverésnél került a dalba, végül az egyik védjegye lett. Alan Moulder számonként akár öt napot is rászánt a keverésre, a térben pedig mindennek külön helyet hagyott: a feldolgozott gitárok balra, a magas szintihangok jobbra ülnek, hogy ne temessék maguk alá egymást. Elsőre inkább a lüktetést hallottam. Később kezdtem követni, milyen aprólékosan van telepakolva úgy, hogy közben semmi sem válik zsúfolttá.

A dal felépítése és amit a szöveg üzen

A Closer több mint hat percéből kevesebb mint háromban hallunk éneket. A megszokott popfeladatot, vagyis a két versszakot és a két refrént korán elvégzi, majd hosszú instrumentális építkezésbe fordul. A dal folyamatosan új rétegeket enged be, így az ismétlés sem egyszerűen hangosabb lesz. Ezért érzem úgy minden alkalommal, hogy valahonnan valahová tart.

A nyitás után, nagyjából a 44. másodpercnél jön az első fontos váltás. Az addig sistergő háttérzaj eltűnik, a „Help me” felkiáltástól pedig hirtelen kitisztul a tér. Az első refrénben keményebb, akusztikusabb karaktert kap a dob, a második refrén 2:35 körül már sikoltva szól. Ez a vokális csúcspont, de a dal még korántsem ért véget.

A saját igazi kedvencem a 3:44 utáni rész. A torzított gitárok, szintetizátorok és feldolgozott minták egyre sűrűbb rétegekbe rendeződnek, amíg az egész egy aprólékosan összerakott energiabombává nem válik. Közben a harmóniai váz szinte mozdulatlan, lényegében két akkord C-dór hangnemben. A feszültséget a ritmus, a textúra és a produkció hordozza.

Az 5:52 körüli Roxy Music-mintával lassulni kezd a folyamat, az utolsó húsz másodpercben pedig az elhangolt zongora lenyugtatja a dalt. Nem lehalkítják, és nem egyszerűen levágják: a Closer tud lezárulni. Néhány másodpercre összeszedi magát, majd egy közös zenei motívumon átadja a helyet a következő számnak, a Ruinernek. Nálam ez a húsz másodperc is része annak, miért működik hibátlanul az egész út.

A DALSZÖVEG

[Pre-Chorus]

(Help me) I broke apart my insides

(Help me) I've got no soul to sell

(Help me) The only thing that works for me

Help me get away from myself

 

[Chorus]

I want to f*ck you like an animal

I want to feel you from the inside

I want to f*ck you like an animal

My whole existence is flawed

You get me closer to God

A teljes dalszöveget keres a Genius-on!

Kevés dalt értettek félre annyira, mint a Closert. A leghírhedtebb refrénsor önmagában elég volt ahhoz, hogy szexuális himnusz épüljön köré, Reznor viszont egy egészen más belső állapotról beszélt. Egy 1995-ös interjúban így fogalmazott: „Szupernegatív és szupergyűlöletes. Azt jelenti: egy senki vagyok, és ezt kijelentem.” A magabiztos csábító mögött valaki már az első versszakban elveszíti a kontrollt.

You let me violate you
You let me desecrate you

„Hagytad, hogy átlépjem minden határodat. / Hagytad, hogy bemocskoljam azt is, ami benned szent.”

A mondatok úgy indulnak, mintha a beszélő uralná a helyzetet, de mindegyik ugyanazzal a szóval kezdődik: „hagytad”. A fölénybe már a nyitáskor belekeveredik a függés a másik engedélyétől. Ettől lesz kellemetlenebb, mint egy egyszerű erőfitogtatás.

You let me penetrate you
You let me complicate you

„Hagytad, hogy egészen beléd hatoljak. / Hagytad, hogy összekuszáljalak.”

A testi kép után rögtön megjelenik valami kevésbé látványos: a másik ember belső rendjének szétzilálása. A négy egymásra rakott ige nem történetet mesél, inkább ugyanazt a kényszeres mozdulatot járja körül. A zene is így működik: tartja a ritmust, közben lassan változtatja meg körülötte a teret.

(Help me) I broke apart my insides
(Help me) I’ve got no soul to sell
(Help me) The only thing that works for me
Help me get away from myself

„Segíts, darabokra szedtem magam odabent. / Segíts, már lelkem sincs, amit eladhatnék. / Segíts, ez az egyetlen, ami még hat rám. / Segíts kiszabadulnom önmagamból.”

Itt lecsúszik a magabiztos felszín. A háttérben ismétlődő segélykiáltás alig hallható, pedig ezek a sorok adják meg a dal érzelmi alaphangját. Nekem a „segíts kiszabadulnom önmagamból” a fordulópont: a másik ember egyszerre menedék és eszköz az én eltüntetésére.

I want to fuck you like an animal
I want to feel you from the inside
I want to fuck you like an animal

„Úgy akarlak megdugni, vadul, mint egy állat. / Belülről akarlak érezni. / Úgy akarlak megdugni, vadul, mint egy állat.”

A durvaság szándékos. Reznor később a refrén legprovokatívabb elemét egyszerűen eszköznek nevezte, amely figyelemre kényszeríti a hallgatót. A mondat működött, talán túlságosan is jól: sokaknak ez lett az egész dal, miközben a közvetlenül utána érkező két sor már teljesen más irányba húz.

“My whole existence is flawed / You get me closer to God” 

„Az egész létezésem elrontott. / Te mégis közelebb viszel Istenhez.”

Ez a két mondat egymás mellett jóval kevésbé hangzik győztesnek. A beszélő előbb saját magáról állít ki látleletet, aztán a másiktól vár valamilyen felemelkedést. Két számmal korábban, a Heresyben Reznor már kijelenti, hogy Isten halott, és senkit sem érdekel. A közeledés így egy olyan pont felé tart, amely a lemez világában már üres.

You can have my isolation
You can have the hate that it brings
You can have my absence of faith
You can have my everything

„Vidd az elszigeteltségemet. / Vidd a gyűlöletet is, amit magával hoz. / Vidd azt is, hogy már semmiben sem hiszek. / Vigyél el mindent belőlem.”

Az első versszakban a beszélő még sorra mondta, mit tesz a másikkal. Itt már azt sorolja, mit vihet el tőle a másik. A kontroll nyelve lassan az önfeladás nyelvévé válik. Az „everything” ebben a sorban nem romantikus teljesség, inkább egy kiürített leltár utolsó tétele.

(Help me) You tear down my reason
(Help me) It’s your sex I can smell

„Segíts, szétzúzod bennem a józan észt. / Segíts, érzem rajtad a szex szagát.”

Az egyik sor belül történik, a másik szinte állati érzékelés. A dal újra összezárja a mentális szétesést és a testi vágyat, mintha az egyikből csak a másikon át vezetne kiút. A háttérben továbbra is ott marad a „segíts”, így a vágy minden ereje mellett sem lesz belőle felszabadulás.

(Help me) You make me perfect
Help me become somebody else

 „Segíts, melletted végre egésznek érzem magam. / Segíts, hadd váljak valaki mássá.”

Az eredeti „you make me perfect” magyarul könnyen túl simára fordulna. Itt az érzet fontosabb: a beszélő a saját hiányait akarja eltüntetni a másikban. A következő sor ezt rögtön ki is mondja. Nem önmagát akarja megjavítani, inkább valaki másként szeretne felébredni.

Through every forest, above the trees
Within my stomach, scraped off my knees

„Minden erdőn át, a fák fölött. / A gyomrom mélyén, térdre rogyva, véresre horzsolva.”

A zárás képei hirtelen kitágítják a teret, majd egyetlen mozdulattal visszarántják a test belsejébe. A természet, a gyomor és a felhorzsolt térd egymásra csúszik. Már nincs tiszta határ kint és bent között, ahogy a dal korábbi hatalmi szerepei is összekeveredtek.

I drink the honey inside your hive
You are the reason, I stay alive

„Kiiszom a mézet a kaptárod mélyéről. / Te vagy az oka, hogy még életben maradok.”

A méz képe egyszerre intim és ragadozó. Utána viszont a dal a legegyszerűbb mondatával zárul: a másik ember lett az életben maradás oka. Nem kapunk feloldást, csak egy függést, amely a pusztítás és a kapaszkodás között marad. Amikor erre figyelek, a Closer már egyáltalán nem úgy szól, mint az a magabiztos szexdal, amelyet a refrénből kivágtak maguknak a bulik és a sztriptízbárok.

Reznor maga is elismerte, hogy talán túlságosan gyakran használja a vágy nyelvét a kontroll metaforájaként, de a téma teljesen lenyűgözi. A Closer jól illeszkedik a The Downward Spiral nagy ívébe, amely egy névtelen főszereplő fokozatos önpusztítását követi. Ezen a ponton még keresi a kontroll érzését, de már semmi sincs igazán a kezében. 

VIDEOKLIP

A Closer klipje önmagában is külön fejezet, és sokak szerint ez tette Reznort igazán ismertté. A rendező, Mark Romanek addigra már olyan dalokhoz forgatott videót, mint Lenny Kravitz Are You Gonna Go My Way, Madonna Rain vagy David Bowie Jump They Say című száma. Gyerekként Kubrick 2001: Űrodüsszeiája indította el a pályán, a filmes igényesség pedig a Closeren is végig érződik.

Romanek azt akarta, hogy a videó úgy hasson, mint egy véletlenül előkerült régi filmtekercs, amely évtizedekig feküdt egy szekrény mélyén. Merész döntés volt ennyire öreg képeket tenni egy nagyon modern hangzású dal alá. Egy 1919-es, kézi hajtású kamerával forgattak, szándékosan lejárt filmszalagra, amelyet utólag cigarettával és aeroszolos lakkal is koptattak. A helyszín egy elhagyott Los Angeles-i kórház volt. A klip ettől egyszerre néz ki archív leletnek és beteg laboratóriumi feljegyzésnek.

A képi világ több művészeti forrásból épült fel. A legtöbbet Joel-Peter Witkin viktoriánus, orvosi hangulatú fotográfiáját emlegetik, bár Romanek később tiltakozott az ellen, hogy a videót egyszerű Witkin-másolatnak nevezzék. Megjelenik Francis Bacon Figure with Meat című festményének hatása a húsdarabok jelenetében, Man Ray fotóinak világa, Giorgio de Chirico bábuszerű alakjai és a Brothers Quay Street of Crocodiles című bábfilmje. A lebegő képekhez Romanek két távoli forrást nevezett meg: a 2001: Űrodüsszeiát és, némi száraz humorral, a Mary Poppinst.

A konkrét képek máig nehezen felejthetők. Egy mechanikus szív ver a dal ritmusára; Screaming Mad George építette, és három ember kellett a működtetéséhez, akik fújtatták, pumpálták és freongázzal permetezték. Látható egy keresztre kötözött rhesusmajom, mellette egy Jack Nicholson-fotó. Egy forgó vaskaróra valódi disznófejet tűztek, amelynek bűze miatt a stáb Old Spice-szal locsolt szűrőmaszkokban dolgozott. Reznor megkötözve, drótokon lóg, a négyórás smink után pedig csak „Football Headnek” hívta magát. Az operatőr a később Fincher és Gus Van Sant filmjeiről ismert Harris Savides volt, a stáb pedig minden képet gyakorlati effektekkel hozott létre, számítógépes trükkök nélkül.

Reznor kezdettől hajthatatlan volt. Amikor felmerült egy tisztább, MTV-barát változat ötlete, azt mondta, készítsék el a saját verziójukat, és ha az MTV nem adja le, az az MTV baja. A csatorna végül erősen megvágta a klipet. A kifogásolt jelenetek helyére „SCENE MISSING” feliratú, NIN-logós kártyák kerültek, más képeket elmostak vagy beszűkítettek, a profán szövegrésznél pedig megfagyasztották a képet, mintha meghibásodott volna a film. A cenzúra szinte beépült a videó látványvilágába, és csak még érdekesebbé tette. A vágott változat 1994 és 1995 egyik legtöbbet játszott klipje maradt, a teljes verzió pedig éjszakai csatornákon ment, majd az 1997-es Closure videógyűjteményen jelent meg.

Az utóélet önmagáért beszél. A cenzúrázatlan változat ma a New York-i MoMA állandó gyűjteményében van, ami Romaneknek csak két klipjével sikerült. A VH1 Classic nézői 2006-ban minden idők legjobb videóklipjének választották, az MVPA-díjátadón pedig öt kategóriában győzött. Nekem mégis Reznor reakciója a legbeszédesebb: a képek után a saját dalát is jobbnak hallotta.

Kritikai fogadtatás és további érdekességek

A Closer lett a NIN első igazi crossover slágere, bár a korabeli helyezésekből ez nem feltétlenül látszik. A Billboard Hot 100-on a 41., az amerikai Modern Rock listán a 11., az Egyesült Királyságban a 25., Ausztráliában pedig a 3. helyig jutott. A hosszabb távú hatás már jóval nagyobbnak bizonyult: a dal a NIN legtöbbet streamelt száma lett, jóval négyszázmillió Spotify-lejátszás fölött. A Rolling Stone 2021-ben beválasztotta a valaha készült 500 legjobb dal közé, a Billboard pedig 2020-ban a Nine Inch Nails legjobb számának nevezte.

Három kulturális megjelenés különösen jól mutatja, milyen sokféle közegben maradt működőképes. David Fincher 1995-ös Hetedik című filmjének nyugtalanító főcíme alatt a Coil által remixelt Closer (Precursor) szól, tehát technikailag nem az albumverzió. A Netflix 2023-as Az Usher-ház bukása sorozatában egy átdolgozott remix kísér egy emlékezetes álarcosbál-jelenetet. Az 1994-es Woodstockon pedig a NIN sárosan, az iszapban gázolva játszott félmillió ember előtt. A sajtó a fesztivál egyik győztesének kiáltotta ki őket, Reznor viszont csak annyit mondott az egészről, hogy szörnyű volt.

A dal utóéletének legérdekesebb része továbbra is a félreértés. Reznor öngyűlöletről és megszállottságról írt, a közönség szexuális himnuszt hallott. A Keyboard magazinnak később keserűen jegyezte meg, hogy amiből magasabb rendű művészetet remélt, abból egyetemi bulik és sztriptízbárok himnusza lett. A félreértés olyan tartósnak bizonyult, hogy évekkel később, már apaként arról beszélt: nem várja a pillanatot, amikor a gyerekeivel a Closerről kell majd beszélnie.

A kritikusok újra és újra ehhez a kettősséghez tértek vissza. Jonathan Gold 1994-ben, a Rolling Stone-ban rock and rollba öntött egzisztenciális fájdalomként írt a lemezről. J. D. Considine a Baltimore Sunban azt emelte ki, hogy Reznor a lemez legfülbemászóbb refrénjét egy kiadhatatlan szexuális sornak adta, és ezzel biztosította, hogy a dal se rádiós, se MTV-s szempontból ne legyen egyszerű eset. Stephen Thomas Erlewine az AllMusicon posztmodern sámánnak nevezte Reznort, a Billboard 2014-es visszatekintése pedig az ikonikus ritmust és az egymásra rétegzett dallamszálakat emelte ki. Jon Hadusek a Consequence of Soundon 2022-ben azt foglalta össze, amit Reznor mindig is állított: a Closer összességében közelebb van az öngyűlölethez és a megszállottsághoz, mint a romantikus vágyhoz.

Az INTERNET NÉPE SZERINT

A Closer harminc év után is megosztja a hallgatókat, és a kommentszekciókban ugyanaz a törésvonal tér vissza: mit hallunk meg a refrén mögött. A rajongók egyik tábora türelmesen, néha már kevésbé türelmesen magyarázza, hogy a felszíni provokáció alatt egy önmagát gyűlölő ember szólal meg, a vágy pedig menekülés saját magából. Van, aki keresztényként is szerelmes dalként szereti, más az önutálat himnuszának hallja. Ritka, hogy ugyanaz a szám ennyire eltérő helyekre találjon be.

A másik oldalon azok állnak, akiknek egyszerűen elegük van belőle. Még a NIN-rajongók között is akad, aki gyengébb, agyonjátszott darabnak tartja, és olyan is, akit csak idegesít. A skála másik végén ugyanilyen szélsőséges a rajongás: nem ritka az a vélemény sem, hogy ez az egyik legnagyszerűbb dal, amit valaha írtak. A TikTokon több tízezer videó készült rá, a fiatalabb generáció pedig reakcióvideókban fedezi fel újra.

Értem azt is, ha valaki már nem akarja még egyszer hallani. Nekem viszont a kutatás után a dal nem lett kevésbé provokatív, csak több lett benne a segélykiáltás. Ha most újra elindítod, érdemes egyszer nem a refrént várni. Figyeld meg inkább a 44. másodperc tisztulását, a 3:44 utáni építkezést, és azt, hogyan csitul el az utolsó húsz másodpercben.

Az album, és Néhány kapcsolódó érdekesség

The Downward Spiral

A lemez és a borító. A The Downward Spiral 1994. március 8-án jelent meg, és egy névtelen főszereplő lelki összeomlását követi a lázadástól az önpusztításon át a teljes kiüresedésig. A Billboard listáján a második helyen nyitott, csak a Soundgarden Superunknownja előzte meg, végül pedig négyszeres platinalemez lett. A borítót a brit Russell Mills készítette a Wound (Seb) című tárgyból, amelyhez gipszet, rozsdás fémet, döglött rovarokat, viaszt és a saját vérét használta. Reznor három szót adott neki kiindulásként: lekopás, seb, rothadás.

Az Iggy Pop-minta. A lüktető basszusdob egy mintavett és átalakított ütés Iggy Pop 1977-es Nightclubbing című számából, amelyet David Bowie produkált. Dobfelvételnek hangzik, pedig régi lemezről emelték át. A csavar az, hogy az eredeti is dobgéppel készült: a Closer egyik legtestesebb hangja eleve egy gépi dob másolata, csak újabb rétegeken átformálva.

A „Pig” feliratú ajtó. Amikor Reznor 1993 végén elköltözött a Cielo Drive-i házból, magával vitte az eredeti bejárati ajtót, ugyanazt, amelyre 1969-ben a gyilkosság éjszakáján a „Pig” szót írták. Később beépíttette a New Orleans-i Nothing Studiosba. A házat néhány hónappal később, 1994 áprilisában lebontották.

A Nine Inch Nails név. Nincs mögötte mély jelentés, hiába kering róla számtalan elmélet. A legnépszerűbb Jézus keresztre feszítésének kilenchüvelykes szögeire vezeti vissza, de ezt Reznor később egyértelműen cáfolta. Állítólag mintegy kétszáz nevet próbált végig, és az maradhatott, amelyik két hét után sem hangzott nevetségesen. A Nine Inch Nails jól rövidíthető, jól néz ki nyomtatásban, és elég fenyegetően hangzik. Ez végül elég volt.

Ritka szintetizátor és híres Mellotron. A Closer jellegzetes basszushangját egy Oberheim OB-Mx prototípuson rögzítették, amelyből akkoriban alig néhány darab létezett; Reznor a gyártótól kapta kölcsön. Ugyanebben a stúdióban hevert John Lennon eredeti Mellotronja is Beatles-korszakból származó hangszalagokkal, Jimmy Iovine jóvoltából.

A majom jól volt. A klip keresztre kötözött majmát lazán rögzítették, bármikor kiszabadulhatott volna, a forgatáson pedig állatvédelmi megbízott felügyelt rá. A felvételek alatt végig banándarabokat majszolt. Romanek később hozzátette, hogy az állat fellépti díja meghaladta néhány stábtag fizetését. Valakinek ezen a forgatáson is jól kellett járnia.

Útravalóként

Ha jobban elmerülnél a dal hangzásában, vagy kapcsolódó alternatívákra vágysz, akkor itt van három olyan nóta, amelyek segítenek tovább tágítani a perspektívád:

➜ Nine Inch Nails: „Closer” (The Downward Spiral, 1994). Az első maradjon ugyanazon a lemezen. A The Downward Spiral záró száma, a Hurt, a Closer tökéletes ellenpontja. Ahol a Closer egy hatperces, építkező energiabomba, ott a Hurt egy csupasz, szinte akusztikus vallomás az önpusztításról és a megbánásról. Ez zárja le a lemez önromboló ívét, és a Closer mellett ez a NIN legismertebb dala, főleg azóta, hogy Johnny Cash 2002-ben feldolgozta (Rick Rubin produkciójában, Mark Romanek videójával). Reznor a feldolgozást látva azt mondta, a dal innentől már Cashé. Érdemes a kettőt egymás után meghallgatni, mert együtt mutatják meg, mekkora érzelmi teret fog át ez a lemez.

➜ Iggy Pop: „Nightclubbing” (The Idiot, 1977). A második ajánló a Closer dobjának forrásához vezet vissza: Iggy Pop Nightclubbing című száma (a The Idiot albumról, 1977, David Bowie produkciójában). Lassú, hideg, gépies dal, az industrial és az elektronikus zene egyik korai őse. Ha meghallgatod, rögtön felismered, honnan jön a Closer lüktetése.

➜ Marilyn Manson: „The Beautiful People” (Antichrist Superstar, 1996). A harmadik a Closer örökségét mutatja: Marilyn Manson The Beautiful People című száma (1996), amelyet maga Reznor produkált. Ugyanaz az ipari groove, ugyanaz az erős hook és transzgresszív él, csak még direktebb, mainstreamebb formában. Jól mutatja, hogyan terjedt tovább az a hangzás, amit Reznor a Closerrel becsempészett a rádióba.

Ha a fenti három út közül választasz, mindegyik mélyítheti a zenehallgatás élményét. Jó utat ezen a zenés felfedezőúton!

VIDEÓS ÉRDEKESSÉGEK

Végül érdemes megnézni a Nine Inch Nails 1994-es woodstocki fellépését, ahol a zenekar sárosan, az iszapban gázolva játszotta el a Closert félmillió ember előtt. Híres és kaotikus felvétel, és néhány perc alatt érthetővé teszi, miért lett a NIN a kilencvenes évek egyik legintenzívebb koncertzenekara.

REAKCIÓVIDEÓK ツ

Ha tetszett, olvasd el ezeket is:

Talán köztük lesz az a következő új kedvenced.

Ariana Grande – Hate That I Made You Love Me

Ariana Grande – Hate That I Made You Love Me

Ariana Grande kislemeze elsőre alig kínál kapaszkodót: halk dob, köröző szintetizátor, visszafogott ének, nagy popfinálé nélkül. Mégis ebből lett tizedik amerikai listavezetője és nálam az a dal, amelyet egy nap alatt huszonötször indítottam újra. A petal megjelenése óta látszik, hogy a szám az album kontrollált dühének programadó darabja. Kinek szól a furcsa bocsánatkérés: egy volt partnernek, a rajongóknak vagy az egész sztárgépezetnek? Mit csinál a refrén előtti csend, miért vitatható a „barely tried”, és hogyan kerül mellé Lorde, egy Oscar-díjas operatőr és egy sárga ruhás kísértet?

Radiohead – Weird Fishes / Arpeggi

Radiohead – Weird Fishes / Arpeggi

Négy gitár, ugyanaz a négy akkord, és egy olyan csillámló szövet, amelyben a fülnek nehéz követni, melyik hang honnan jön. A Radiohead 2007-es In Rainbows albumának egyik csúcspontja a Weird Fishes / Arpeggi, ahol Steve Reich minimalizmusa és a tenger mélye találkozik egy lefelé tartó, mégis felszabadító dalban. A RateYourMusicon 2007 legjobb száma. A következőkben megnézzük, hogyan épül fel ez az öt és fél perc, és miért lett egy sokáig átugrott dalból fan favourite.

Elida Almeida – Dondona

Elida Almeida – Dondona

Cesária Évora neve a legtöbb embernek a Cabo Verde-i zene. Elida Almeida viszont más szigetről, más hagyományból énekel: a funaná és a batuque afrikai gyökerű, a test és a közösség ritmusából táplálkozó zenéjéből, amelyet a portugál gyarmatosítás egykor betiltott. A Dondona ennek a választásnak a nyitódala, egy nagymamáknak szóló albumon, amelyet egy São Vicente-i tengerparti házban, három hét alatt írtak. Erről a dalról szól ez a cikk — és arról, hogyan talál rá az ember véletlenül egy ritka kincsre.

ADATFORRÁSOK

– Wikipedia — Closer (Nine Inch Nails song): https://en.wikipedia.org/wiki/Closer_(Nine_Inch_Nails_song)
– Wikipedia — The Downward Spiral: https://en.wikipedia.org/wiki/The_Downward_Spiral
– Wikipedia — Nine Inch Nails: https://en.wikipedia.org/wiki/Nine_Inch_Nails
– Wikipedia — Trent Reznor: https://en.wikipedia.org/wiki/Trent_Reznor
– Wikipedia — Mark Romanek: https://en.wikipedia.org/wiki/Mark_Romanek
– Wikipedia — List of awards and nominations received by Nine Inch Nails: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_awards_and_nominations_received_by_Nine_Inch_Nails
– Wikipedia — TVT Records: https://en.wikipedia.org/wiki/TVT_Records
– Wikipedia — Nothing Records: https://en.wikipedia.org/wiki/Nothing_Records
– Wikipedia — 10050 Cielo Drive: https://en.wikipedia.org/wiki/10050_Cielo_Drive
– Wikipedia — Pretty Hate Machine: https://en.wikipedia.org/wiki/Pretty_Hate_Machine
– Wikipedia — Broken (EP): https://en.wikipedia.org/wiki/Broken_(Nine_Inch_Nails_EP)
– nin.wiki — Closer: https://www.nin.wiki/Closer
– nin.wiki — Le Pig: https://www.nin.wiki/Le_Pig
– nin.wiki — The Downward Spiral (halo): https://www.nin.wiki/The_Downward_Spiral_(halo)
– nin.wiki — Closer To God (halo): https://www.nin.wiki/Closer_To_God_(halo)
– nin.wiki — 1994/08/13 Woodstock: https://www.nin.wiki/1994/08/13_Saugerties,_NY
– Sound on Sound — Classic Tracks: Closer: https://www.soundonsound.com/techniques/classic-tracks-nine-inch-nails-closer
– MusicTech — Landmark Productions TDS: https://musictech.com/guides/essential-guide/nine-inch-nails-the-downward-spiral/
– Roland Articles — Sound Behind the Song: https://articles.roland.com/closer-nine-inch-nails/
– Riffology — Making of TDS: https://riffology.co/2025/01/07/the-making-of-downward-spiral-by-nine-inch-nails/
– Kerrang — Closer deep dive: https://www.kerrang.com/a-deep-dive-into-nine-inch-nails-nsfw-video-for-closer
– Kerrang — TDS darkness & despair: https://www.kerrang.com/the-darkness-and-despair-behind-nine-inch-nails-the-downward-spiral
– Louder Sound — NIN TDS story: https://www.loudersound.com/features/nine-inch-nails-downward-spiral-story-behind-album
– Louder Sound — Trent Reznor 2005 life story: https://www.loudersound.com/features/trent-reznor-nine-inch-nails-life-story-interview-2005
– Rolling Stone — TDS review (Jonathan Gold, 1994): https://www.rollingstone.com/music/music-album-reviews/the-downward-spiral-187149/
– Rolling Stone — 500 Greatest Songs #270: https://www.rollingstone.com/music/music-lists/best-songs-of-all-time-1224767/nine-inch-nails-closer-2-1225068/
– Official Charts — Closer UK: https://www.officialcharts.com/songs/nine-inch-nails-closer/
– kworb.net — NIN Spotify Songs: https://kworb.net/spotify/artist/0X380XXQSNBYuleKzav5UO_songs.html
– WhoSampled — Closer samples Iggy Pop: https://www.whosampled.com/sample/17026/Nine-Inch-Nails-Closer-Iggy-Pop-Nightclubbing/
– WhoSampled — Closer samples Roxy Music: https://www.whosampled.com/sample/523405/Nine-Inch-Nails-Closer-Roxy-Music-Take-a-Chance-With-Me/
– WhoSampled — Closer covers: https://www.whosampled.com/Nine-Inch-Nails/Closer/covered/
– Revolver — TDS cover art: https://www.revolvermag.com/culture/nine-inch-nails-downward-spiral-story-behind-cover-art/
– Russell Mills official site: https://www.russellmills.com/nine-inch-nails/
– Grunge — Trent Reznor Manson murder house: https://www.grunge.com/226761/the-truth-about-trent-reznors-time-in-the-manson-murder-house/
– Far Out Magazine — NIN Sharon Tate: https://faroutmagazine.co.uk/nine-inch-nails-connection-sharon-tate-murders/
– Loudwire — TDS 30th anniversary: https://loudwire.com/nine-inch-nails-the-downward-spiral-album-anniversary/
– Billboard — TDS at 20 track-by-track: https://www.billboard.com/music/music-news/nine-inch-nails-the-downward-spiral-at-20-classic-track-by-track-5930270/
– Consequence of Sound — Best NIN songs: https://consequence.net/2022/04/nine-inch-nails-best-songs-list/4/
– setlist.fm — Woodstock ’94: https://www.setlist.fm/setlist/nine-inch-nails/1994/winston-farm-saugerties-ny-3bd3e8ac.html
– YouTube — Closer Director’s Cut: https://www.youtube.com/watch?v=PTFwQP86BRs
– YouTube — Closer Woodstock ’94 (official): https://www.youtube.com/watch?v=WnPahoXwWJ8
– YouTube — Closer, Beside You in Time live: https://www.youtube.com/watch?v=6Q2lkd0fjO8
– IMVDb — Closer: https://imvdb.com/video/nine-inch-nails/closer
– Fstoppers — Romanek commentary: https://fstoppers.com/video/mark-romanek-gives-commentary-nins-closer-video-7619
– NPR — Romanek 2010: https://www.npr.org/sections/therecord/2010/09/15/129890627/speaking-of-the-vmas-mark-romanek-wasn-t-there
– Songfacts — Closer: https://www.songfacts.com/facts/nine-inch-nails/closer
– Rock Celebrities — Vrenna sabotage: https://rockcelebrities.net/trent-reznor-intentionally-sabotaged-nine-inch-nails-lyrics-ex-drummer-explains/
– Adam Steiner — Closer analysis: https://adamsteiner.uk/nine-inch-nails-into-the-never/nine-inch-nails-into-the-never-closer/
– The Quietus — Steiner book extract: https://thequietus.com/culture/books/into-the-never-nine-inch-nails-and-the-creation-of-the-downward-spiral-adam-steiner-playlist/
– mantasonica audio blog — Closer analysis: https://smabellakoppenaudio.wordpress.com/2015/04/21/analysis-1-closer-by-nine-inch-nails/
– Tunefind — House of Usher: https://www.tunefind.com/show/the-fall-of-the-house-of-usher/season-1/242875
– Hope and Vaseline fan archive: https://hnv.nin.net/closer.html
– Metal Injection — NIN vs MTV: https://metalinjection.net/editorials/back-in-the-day/when-trent-reznor-and-mtv-went-to-war-over-the-bands-explicit-videos-in-the-90s
– Records & Rebellion — Closer: https://recordsandrebellion.com/2021/01/27/nine-inch-nails-closer/

©2025, SOUNDREBORN. All Rights Reserved

Fedezd fel a zene mélyebb rétegeit.

Köszönöm, hogy velem tartasz ebben a zenei utazásban. A SoundReborn azoknak szól, akik nemcsak hallgatják, hanem át is érzik a zenét — akik kíváncsiak a hangok mögött rejlő történetekre, pillanatokra és alkotókra. Fedezzfel további alkotásokat, hallgass mélyebben, és találd meg a zenében önmagad.