Rock

Still Loving You

Scorpions – Still Loving You

A Scorpions Still Loving You-ja hat és fél perc alatt jut el a suttogástól a robbanásig: tiszta, sztereóban szétnyíló gitárok, egy Gisz-moll melankólia, majd egy powerchordokból épülő refrén, ami minden visszatéréssel nagyobbra nő. 1984-ben, a Love at First Sting csúcspontján a német banda bebizonyította, hogy a legtisztább szerelmes balladákat rockzenekarok írják, és hogy egy hat és fél perces lassú is lehet stadionméretű. A következőkben megnézzük, hogyan érlelődött a dal hat évig, mit keres a szövegében a berlini fal, kik álltak a hangzása mögött, és miért okozott állítólag baby boomot Franciaországban.

Scorpions – Still Loving You Read More »

AM1

Arctic Monkeys – I Bet You Look Good on the Dancefloor

2005 őszén az Arctic Monkeys úgy került a brit kislemezlista élére, hogy a közönsége már jóval a hivatalos kiadás előtt megvolt: a demóikat ingyen osztogatták, a rajongók pedig a MySpace-en terjesztették őket. Az „I Bet You Look Good on the Dancefloor” volt az a három perc, amelyik ezt a grassroots hullámot országos jelenséggé változtatta, és megnyitotta az utat egy olyan pálya előtt, amely egészen az AM világsikeréig vezetett. A következőkben végigvesszük, hogyan robban be egy banda ezzel a dallal, kik álltak mögötte, és miért szól máig frissen.

Arctic Monkeys – I Bet You Look Good on the Dancefloor Read More »

DepecheUltra

Depeche Mode – Useless

A Depeche Mode Ultra albumának A-oldalát egy olyan dal zárja, amely a tucatnak tűnő cím alatt a zenekar egyik legszebben rétegzett pillanatát rejti. A Useless Martin Gore piszkos, bluesos gitárriffjére, Doug Wimbish élő basszusára és Tim Simenon vágott dobjaira épül, Dave Gahan töprengő hangjával a tetején. Pont az a fajta szám, amin hangrendszert érdemes tesztelni. A következőkben megnézzük, hogyan készült, mit rejt a szövege, és miért érdemli meg, hogy újra, tudatosan tedd fel.

Depeche Mode – Useless Read More »

Radiohead – Weird Fishes / Arpeggi

Négy gitár, ugyanaz a négy akkord, és egy olyan csillámló szövet, amelyben a fülnek nehéz követni, melyik hang honnan jön. A Radiohead 2007-es In Rainbows albumának egyik csúcspontja a Weird Fishes / Arpeggi, ahol Steve Reich minimalizmusa és a tenger mélye találkozik egy lefelé tartó, mégis felszabadító dalban. A RateYourMusicon 2007 legjobb száma. A következőkben megnézzük, hogyan épül fel ez az öt és fél perc, és miért lett egy sokáig átugrott dalból fan favourite.

Radiohead – Weird Fishes / Arpeggi Read More »

NIN

Nine Inch Nails – Closer

A Nine Inch Nails 1994-es Closere táncolható ipari zene, amelyben egy Iggy Poptól kölcsönzött dobminta, egy fojtott analóg basszus és egy torzított zongora épül hatperces, folyamatosan táguló energiatömbbé. Trent Reznor a legfülbemászóbb dallamba csomagolta a The Downward Spiral talán legsötétebb gondolatát, és pont ezzel csinált crossover slágert egy lényegében kétakkordos dalból. A következőkben megnézzük, hogyan készült a szám a hírhedt Le Pig stúdióban, mit jelent valójában a félreértett refrén, és miért lett a klipje minden idők egyik legismertebb videója.

Nine Inch Nails – Closer Read More »

Pink Floyd: Wish You Were Here (1975)

A Wish You Were Here a Pink Floyd egyik legösszetettebb albuma: személyes veszteség, zeneipari tapasztalatok és tudatos stúdiómunka találkozik benne. A cikk részletesen végigmegy az album keletkezésének körülményein, a Shine On You Crazy Diamond felépítésén és szövegvilágán, valamint azon, hogyan vált ez a lemez az elmúlt évtizedek egyik fontos audiofil és konceptuális referenciájává. A fókusz a konkrét döntéseken, a szerkezeti megoldásokon és azokon a rétegeken van, amelyek csak idővel, alapos hallgatás után válnak igazán érthetővé.

Pink Floyd: Wish You Were Here (1975) Read More »

U2: The Joshua Tree (1987)

Amikor 2002-ben megjelent, kevesen sejtették, mekkora hatása lesz: a Come Away With Me lassan lépdelt előre a listákon, majd a Billboard első helyéig jutott, és az Év Albuma Grammy-díjat is elnyerte. 2005-ben Diamond minősítést kapott, azóta pedig világszerte több mint 27 millió emberhez jutott el – ezzel a valaha megjelent legsikeresebb debütáló albumok közé került. A számok lenyűgözőek, de ennél sokkal fontosabb, hogy ez a lemez a csenddel és finomsággal hódított. A következő sorok arról szólnak, miért működik még mindig ilyen erősen.

U2: The Joshua Tree (1987) Read More »

Chris Cornell: Euphoria Mourning (1999)

1999-ben ezt az albumot sokan csak átmenetnek látták: egy szólókitérőnek a Soundgarden feloszlása után, két korszak között félúton. Nem illett a korabeli rockkánonhoz és nem volt benne rádiós sláger sem. Ez az album inkább egy állapotot rögzít: azt, amikor valaki még nem tudja, milyen irányba indul tovább, és nem is próbálja eldönteni erőből. Az Euphoria Mourning nem tör utat magának látványosan — hanem csendben találja meg azt, aki nyitott felé. A következő sorok arról szólnak, miért működik sokkal mélyebben egy album, ha megpróbálsz a mélyére ásni.

Chris Cornell: Euphoria Mourning (1999) Read More »

R.E.M.: Document (1987)

1987-ben az R.E.M. már túl volt négy albumon, mégis a Document volt az, ahol minden összeért: a college rock zártabb világa találkozott a rádióképes megszólalással. Ez volt az első lemezük, amely a Billboard Top 10-ig jutott, és itt született meg „The One I Love” és az „It’s the End of the World as We Know It” – két olyan dal, amely végleg kitette őket a térképre. A nosztalgia nélküli energia és a politikai hang, ami ezen az albumon megjelenik, ma is eleven és pontos. A következő sorok arról szólnak, hogyan lett ebből a lemezből korszakhatár, nemcsak a zenekar, hanem a teljes alternatív rock számára.

R.E.M.: Document (1987) Read More »

Republic: Indul A Mandula!!! (1991)

Van album, amely egyszerűen csak jókor találkozik az emberrel. Az Indul a mandula!!! ilyen volt: az első daloktól kezdve életérzésként terjedt, nyári táborokban, kollégiumi folyosókon, kisebb majd nagyobb koncerteken. A Republic itt még nyers, lendületes, és nem akart mindenkihez szólni; minden sor és minden refrén egy pillanatnyi igazságot rögzít arról, milyen volt felnőni a 90-es évek elején. Ez az írás arról szól, hogyan született meg ez a lemez, és miért térünk vissza hozzá ma is, amikor egy friss jubileumi vinylt teszünk a lejátszóra.

Republic: Indul A Mandula!!! (1991) Read More »