Rosalía
Saoko

SoundReborn DALBEMUTATÓ

Dalbemutató egy nótáról, amiről tegnap még nem tudtam, hogy létezik. Ma jött velem szembe a MOTOMAMI dupla bakelitje deluxe kiadásban, és már a borító láttán muszáj volt megállnom. Belehallgattam, és húsz másodperc alatt eldöntöttem, hogy ezt meg kell vennem. Arról, hogy ki Rosalía, akkor még gőzöm sem volt. Azt viszont azonnal éreztem, hogy ez a zene rendesen LESZAKÍTJA A FEJED.

A nagybetűs ENERGIA árad belőle, és bár spanyolul egy szót sem beszélek, mégis érzem minden apró rezdülését, sőt kíváncsivá tesz, miről énekel és rappel ez a csaj. A hangszíne, ahogy játszik vele, a ritmus, a puszta hangerő: minden zsigerien szexi benne, és egy percre sem hagy nyugton. Döbbenet, ami itt alig két perc alatt lezajlik.

Pár órán belül már kezdem érteni, mi teszi ennyire izgalmassá. Szinte minden dala mögött tudatos zenei koncepció áll. A hangja a pontos frazírozásból, a flamencós díszítésekből és a ritmusérzékből áll. A klipek, a divat és a koreográfia ugyanúgy a mű részei, mint maga a hangzás. És a formuláit sosem ismételgeti: szinte minden projektje új irányba megy. Az egész valahogy brutálisan izgalmas. Aki azt hiszi, egy uncsi, fenékrázós tucatszámról van szó, annak fogalma sincs… Tényleg muszáj többet tudni róla. De kérlek TEKERD FEL A HANGERŐT!

A keletkezés körülményei

2018-ban egy huszonöt éves katalán lány úgy készített koncepcióalbumot egy 13. századi okszitán regényből, hogy közben az egyetemi diplomamunkáját is leadta vele. Az El Mal Querer a flamenco és a kortárs urban-produkció találkozásából robbant, Latin Grammyk sorát nyerte, és Rosalíából a spanyol nyelvű zene egyik legizgalmasabb neve lett.

Az ezt követő évek végleg feltették a világtérképre. A 2019-es „Con Altura” J Balvinnal a globális latin-pop egyik himnusza lett, milliárdos nézettséggel, és Rosalía lett az első spanyol előadó, aki MTV Video Music Awardot nyert. A 2020-as „TKN”-nel már Travis Scottig ért az együttműködői névsora, és közben a reggaeton épp a világ egyik uralkodó popnyelvévé nőtt. Rosalía kényelmesen elüldögélhetett volna ezen a fényes, rádióbarát urban-pop sávon, ahol addigra befutott.

Ehelyett a 2022-es MOTOMAMI-t egy alig két perces, torzított, ipari reggaeton-bombával nyitotta meg. A „Saoko” volt a lemez második kislemeze és egyben a nyitószáma, és pontosan azt jelentette be, amit Rosalía az egész albummal csinálni akart: itt semmi sem szent. A MOTOMAMI két, egymással feleselő energiára épül. A „moto” oldal a kemény, kísérleti, agresszív fél, a „mami” a személyes, sebezhető, vallomásos rész. A „Saoko” a „moto” oldal tézisdala, az a szám, amelyik három másodperc alatt tudatja, hogy a régi Rosalía-képet nyugodtan félretehetjük. Az a mozdulat, ahogy valaki a pályája csúcsán a saját biztos receptjét dobja a kukába, önmagában is izgalmas.

Rosalía Saoko
Rosalía

A „Saoko” egy félresikerült stúdiónapból nőtt ki. A szám a New York-i Electric Lady Studios B termében készült 2021 februárjában, és eredetileg Lil Uzi Verttel közös szám lett volna, csakhogy a rapper megbetegedett, és nem ért oda. Rosalía így egyedül maradt a hangmérnökével, David Rodríguezzel (aki El Guincho néven producerként is a lemez egyik kulcsembere) és egy álló zongorával. Leült a hangszerhez, improvizálni kezdett, és megtalálta a dal alapriffjét. „Ennek a beatnek a megépítése annyira szórakoztató volt, mint egy Lamborghinit vezetni„, mondta később a folyamatról. A zongorát utólag eltorzította, hogy keményebben szóljon, majd ráépítette Mr. NaisGai klasszikus reggaeton-dobmintáit, és még motorbicikli-hangokat is bedolgozott a szövetbe.

A dobmintákra érdemes külön odafigyelni. Mr. NaisGai készlete producerről producerre öröklődött a reggaeton-szcénában, vagyis Rosalía a műfaj egyik legbelsőbb, legszemélyesebb hangkészletéhez nyúlt, amikor a saját dalát építette belőle. Egy dolgot ráadásul már a munka elején tudott: jazzes beütést szeretett volna hallani egy reggaeton-dalban, és ez a kósza ötlet lett a szám második felének a magja. A „Saoko” tehát egyszerre véletlenül és nagyon tudatosan született.

A cím is tudatos választás. A „saoco” (Rosalía „k”-val írja) egy 2004-es reggaeton-himnusz, Wisin és Daddy Yankee slágere, amelyet a „Saoko” nyíltan idéz. A szó azonban ennél jóval mélyebbre nyúlik: Celia Cruz, a kubai zene nagyasszonya már 1950-ben rögzített egy „Saoco” című dalt a Sonora Matancerával, vagyis a kifejezés a salsa és a reggaeton közös gyökeréig ér vissza. Rosalía a „k”-s írásmóddal tudatosan köti össze ezt a három nemzedéket, Cruzt, Daddy Yankee-t és önmagát. „Ez a legközvetlenebb főhajtás, amit a klasszikus reggaeton felé tehetek, egy műfaj felé, amelyet imádok„, nyilatkozta az interpolációról. A gesztus tétje pontosan ez: Rosalía a reggaetont a saját családfájaként kezeli, egyenrangú örökségként, és rögtön az album első pillanatában lerója a tartozását azoknak, akiktől tanult.

Hangzásvilág és az alkotói gárda

Mielőtt a stúdiós csapatra térnénk, érdemes tudni, ki is Rosalía Vila Tobella. 1992-ben született a Barcelona melletti Sant Cugat del Vallèsben, tizennégy évesen fogott bele a flamencóba, és a barcelonai zeneakadémia (ESMUC) flamenco-szakán diplomázott 2017-ben, kitüntetéssel, egy olyan képzésen, ahová évente egyetlen hallgatót vesznek fel. A pályája azóta is nagyjából kétévente vált irányt. A tiszta flamenco debütalbum, a *Los Ángeles* (2017) után jött az *El Mal Querer* (2018), amely nemzetközi sztárrá tette, majd a MOTOMAMI (2022) a kísérleti csúcspont. 2023-ban egy közös EP-t adott ki az akkori vőlegényével, Rauw Alejandróval (*RR*), 2025-ben pedig a *Lux* című negyedik albummal a London Symphony Orchestra felé fordult, és világszerte óriási sikert aratott. Két Grammy és tizenegy Latin Grammy birtokosa, és a MOTOMAMI-val ő lett az első női előadó, aki kétszer nyerte el a Latin Grammy Év Albuma díját.

KIK ÁLLNAK MÖGÖTTE?

Noah Goldstein
Noah Goldstein

Az a fejleszakító, ipari hangzás, ami a „Saoko”-ban az első pillanattól megüt, nem a semmiből jött. A dal egyik producere Noah Goldstein, egy philadelphiai hangmérnök, aki a pályáját az Electric Lady stúdióban kezdte, és akinek az első komoly munkája nem kisebb név volt, mint Patti Smith. Innen került Kanye West holdudvarába, ahol évekig állandó hangmérnök és társproducer volt: a *My Beautiful Dark Twisted Fantasy*, a *Watch the Throne* és mindenekelőtt a *Yeezus* (2013) nyers, agresszív, ipari világát is ő formálta. Aki hallotta a „Black Skinhead” torz erejét, az pontosan tudja, honnan ered a „Saoko” pszichotikus lüktetése: Goldstein ugyanazt az esztétikát hozta be Rosalíához. Ma a Columbia Records A&R-alelnöke, de a keze nyoma itt végig hallható.

Michael Uzowuru

A másik kulcsember Michael Uzowuru, aki a Los Angeles-i Odd Future-kollektíva köreiből indult, és a Frank Ocean-univerzum egyik csendes építésze lett: a *Blonde* és az *Endless* hangzásán is dolgozott, köztük a „Nights” című dalon, azóta pedig megfordult SZA, FKA Twigs és Beyoncé anyagai körül is. Az ő védjegye a letisztult, minimalista textúra, és épp ez a visszafogottság adja a „Saoko” torz felületei alá a teret. Goldstein keménysége és Uzowuru finomsága feszül itt egymásnak, és ettől lesz a szám egyszerre brutális és pontos.

Wisin és Daddy Yankee

A harmadik szál időben visszavezet 2004-be. Wisin és Daddy Yankee eredeti „Saoco”-ja adja a dal címét, a „saoco, papi, saoco” refrénjét (amelyet annak idején Glory énekelt) és a lüktetés gerincét. Nem akárkikről van szó: Daddy Yankee ugyanabban az évben robbantotta világszerte a „Gasolina”-t, azt a számot, amelyik a reggaetont a Karib-térségből a globális listákra repítette, Wisin pedig a Wisin & Yandel duó egyik feleként a műfaj másik meghatározó alakja. Mindketten szerzőként szerepelnek a „Saoko” kiadványán, vagyis Rosalía tisztelgése nem maradt puszta gesztus: a reggaeton két úttörője hivatalosan is részese lett a dalnak. A régi és az új így kézzelfoghatóan, a stáblistán találkozik.

A Stílus – és amit érdemes tudatosan meghallani a dalban

Műfajilag a „Saoko” a kísérleti reggaeton legkeményebb végén áll. Az alap egy klasszikus dembow-lüktetés, az a jellegzetes, kicsit bicegő ritmus, amely a műfaj gerincét adja, csakhogy Rosalía és a csapata olyan nyersre és torzra hangolta, hogy a szám inkább hat ipari elektronikának, mint tánczenének. Aligha meglepő, hogy a kritika a Nine Inch Nails The Downward Spiral és Kanye West Yeezus albumaihoz mérte a hangzását: a „Saoko” ugyanazt a koszos, agresszív, gépies energiát viszi a latin zenébe, amit ezek a lemezek a rockba és a hiphopba vittek.

A szám lényegében egy tudatos ütközés. Egy reggaeton-sample, egy eltorzított zongora, egy szabad jazz-betét és robbanásszerű torzítás préselődik egymásra alig két perc alatt, mégis mindennek pontos helye van. A végső keverést Manny Marroquin, a mastert Chris Gehringer végezte, és ez a fázis kilenc hónapig tartott, ami önmagában sokat elárul: a „Saoko” nyersesége nagyon is megkomponált nyerseség. A látszólagos káosz mögött végig ott a kontroll.

A textúra elemei külön-külön is izgalmasak. Az alapot a már említett, szándékosan eltorzított álló zongora viszi, e fölött nehéz szintetizátorok feszülnek, alattuk pedig Mr. NaisGai reggaeton-dobkönyvtárának mintái dolgoznak, egy olyan hangkészlet, amely producer-nemzedékeken át öröklődött. A keverékbe motorbicikli-hangok is beépültek, amelyek a ritmus részévé váltak, és a 90-es évek hiphopjára hajazó szintekkel együtt adják a szám testes, koszos felületét. Rosalía éneke közben előjelzés nélkül vált beszélt és énekelt regiszter között, a refrén pedig inkább elmondott, mint klasszikusan kiénekelt. Ez a folyamatos billegés tartja feszültségben az egészet.

A dal legmerészebb pillanata a második felében jön. Egy körülbelül tízmásodperces avant-jazz betét ékelődik a reggaeton-alapba, amelyet élőben, rögtönözve vettek fel az Electric Lady stúdióban, Rosalía és a stábja közötti beszélgetős pillanatként. A kritikusok Eddie Palmieri 1974-es The Sun of Latin Music albumáig vezették vissza a gyökereit. Ez az a pillanat, ahol a szám mintha egy másik dalba lépne át, majd ugyanolyan hirtelen visszazuhan a saját lüktetésébe. A stílusváltás pontosan azt a folyamatos átalakulást viszi zenébe, amiről a szöveg is szól.

A dal felépítése és amit a szöveg üzen

A Saoko alig két perc tizenhét másodperc, és ezalatt egyetlen hömpölygő tempón fut végig, klasszikus feszültség-oldás ív nélkül. Éppen ezért érdemes néhány konkrét pontra figyelni (a bakelit album-verziójában járva).

A szám az intróval és a „saoco, papi, saoco” hookkal indul, ez adja a gerincét és a címét is. Nagyjából 0:21-nél üt be először a ritmus, még nem teljes erővel, inkább csak beígéri, mi jön. 0:59 körül viszont a beat teljes energiával robban be, és innentől a dal tényleg felkapja az embert. Közben Rosalía éneke folyamatosan billeg a beszélt és az énekelt regiszter között, a Verso 2 „bebé”-litániája szinte rappelve pörög a ritmuson, a Coro pedig halmozza az átalakulás képeit, a „yo me transformo” visszatérő zárlatával. 1:27 környékén kezdődik a legvadabb rész: síp- és zongorakavalkád, az avant-jazz betét, ahol a szám mintha egy pillanatra kizökkenne önmagából. A zárlat pedig feloldás nélkül, egyetlen frázis ismétlésével csap le, és az utolsó fél másodperc úgy üt be, mint egy szexuális csúcspont. Nincs kifutó, nincs levezetés. A dal ott ér véget, ahol a legmagasabban jár, és épp ez a hirtelenség hagy maga után szédülést.

Ez a felépítés önmagában is állásfoglalás. Egy hagyományos sláger ilyenkor visszahozná a refrént, kiépítene egy nagy záró csúcspontot, és szépen lecsengetné az egészet. A „Saoko” mindezt megtagadja: alig két perc alatt végigvezet egy teljes átalakuláson, aztán pont akkor kapcsolja le a villanyt, amikor a legjobban szólna

A DALSZÖVEG

[Intro]

Chica, ¿qué dices?

Saoco, papi, saoco

Chica, ¿qué dices? (¿Qué? Jaja)

Saoco, papi, saoco

Saoco, papi, saoco-co

 

[Verso 1]

Cuando pone' perla' en el collar de Vivienne e' diferente, ya no son perla', uh, no

Cuando los cubito' de hielo, ya no es agua, ahora es hielo, se congela, uh, no

Cuando es de noche en el cielo y se vuelve de día, ya to' eso cambió

Cuando el caballo entra a Troya, tú te confía' y ardió (Uh, no)

Uh, no (Eh)

 

[Puente]

Si ere' la pámpara

Nada te pue' parar

Si ere' la pámpara

Nada te pue' parar, y ya

Fuck el estilo

Fuck el estilo

Fuck el stylist

Fuck el estilo

Tela y tijera', y ya

Cógela y córtala, y ya (Cut, cut that, quit that)

A teljes dalszöveget keres a Genius-on!

A „Saoko” felszínen egy önmeghatározás-dal, a folyamatos átalakulásról és a női önrendelkezésről. Rosalía maga foglalta össze a lényegét:

„minden egyes sor az átalakulás egy képe. Az átalakulás ünneplése, a változás ünneplése. Annak ünneplése, hogy mindig önmagad maradsz, még ha folyamatos átalakulásban is vagy, sőt épp a változás pillanatában vagy a leginkább önmagad.”

Előbb tisztázzuk a címet. A „saoko” (eredetileg „saoco”) Puerto Ricó-i szleng, afrikai gyökerű karibi szó, amely a kiemelkedő ritmust, a lendületet, a „sabort”, vagyis az ízt és a jó mozgást jelöli. Amikor Rosalía a refrénben azt kiáltja, hogy „saoco, papi, saoco„, egyszerre idézi meg a 2004-es klasszikust és állítja, hogy nála megvan ez a bizonyos íz. A szó kimondása maga válik az önbizalom demonstrációjává.

A nyitó versszak négy egymásra rakott képpel indít, és mindegyik egy állapotváltozásról szól. A Vivienne Westwood nyakláncán a gyöngy „már nem gyöngy”, a jégkocka „ya no es agua„, vagyis már nem víz, az éjszakából nappal lesz, végül pedig „cuando el caballo entra a Troya, tú te confía’ y ardió„, amikor a faló bejut Trójába, te elbízod magad, és lángba borul minden. Ez a trójai faló-kép különösen pontos: a kritika épp azzal írta le Rosalíát, hogy trójai falóként csempészte be magát az iparba, hogy aztán belülről forgassa fel.

Innen jön a refrén tézismondata, a „yo soy muy mía, yo me transformo„, vagyis „nagyon a magamé vagyok, átalakulok”. A két állítás összekapcsolása a dal egész üzenete: az önbirtoklás és az örökös változás nála ugyanannak az éremnek a két oldala. A Coro ezt képek sorozatával nyomatékosítja, pillangó, drag queen sminkje, hullócsillag, Sex Siren, majd a legkeményebb fordulat: „me contradigo, yo me transformo„, ellentmondok magamnak, átalakulok. Az önellentmondás itt az identitás bizonyítékává válik.

A második versszak popkulturális villanások litániája. „Frank me dice que abra el mundo como una nue‘”, Frank azt mondja, nyissam ki a világot, mint egy diót, szól az egyik sor (a Frank Ocean-utalás nyílt tisztelgés a stúdiós rokonság felé). Aztán jön a LEGO-logó, a szőke Kim K, a tie-dye póló, a páva, és egy magabiztos hitvallás, a „yo manejo, Dio’ me guía„, én vezetek, Isten irányít. Az egész egy önteremtő identitás-kollázs, ahol a márkanevek és a hétköznapi képek ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a hitvallás.

A dal két legerősebb sora a legtestibb. „Si me muero, que me muera por la boca como muere el pe‘”, Szó szerinti fordítása: “Ha meghalok, akkor a szájam miatt haljak meg, ahogy a hal is a szája miatt pusztul el.” Ez a spanyol mondás arra épül, hogy a hal a csalira harap rá, vagyis a szája miatt fogják ki. A száj, vagyis a szó és az ének mint életfunkció, a sebezhetőség és az önkifejezés egyetlen képbe sűrítve. Egy természetesebb magyar értelmezés inkább így hangzana: “Ha egyszer elbukom, legalább azért bukjak el, mert teljes szívvel éltem, kimondtam, amit akartam, és nem fogtam vissza magam.”

A bridge pedig a self-styling manifesztuma: „Fuck el estilo, fuck el stylist„, majd „tela y tijera’, cógela y córtala„, szövet és olló, vedd és vágd el. Rosalía itt szó szerint a saját kezébe veszi a formálást, elutasít minden stílusdiktátumot. És mielőtt a dal véget érne, ott az interlude önironikus mondata is: „a ver si sirven de algo, los caramelo’ de la voz„, lássuk, jók-e valamire a hang cukorkái. A “Nézzük, érnek-e valamit…” egy önironikus beszólás. Mintha azt mondaná: “Na, akkor bedobom ezeket a kis vokális trükkjeimet, meglátjuk, működnek-e.” Ez ráadásul közvetlenül a dal egyik legvadabb vokális részét vezeti fel. A bridge után hallani azt a rengeteg kiabálást, torzított hangot, flamencós kiáltást és ritmikus vokális játékot. Vagyis szó szerint kipróbálja a “hang cukorkáit”. 

Ami a „Saoko”-t maradandóvá teszi, épp ez a sűrűség. Alig két perc alatt fér bele a jégkocka fizikája, a trójai faló, egy Frank Ocean-főhajtás és egy stílusforradalom, mégsem tűnik zsúfoltnak. A teljes szöveg elolvasható a Geniuson, de a lényeg ennyi: a dal minden során végrehajtja az átalakulást, amiről énekel.

VIDEOKLIP

A „Saoko” klipje ugyanolyan bátor, mint a dal. A rendezője a francia Valentin Petit, aki extrémsport-videókból érkezett a klipek világába, és ez a háttér a képen is meglátszik a rengeteg valódi kaszkadőrmutatványban. Az operatőr Paul Guilhaume, aki néhány évvel később, 2025-ben César-díjat nyert az *Emilia Pérez* fényképezéséért, a gyártó pedig a párizsi Division. A forgatás 2021 nyarán, három nap alatt zajlott Kijevben, elsősorban a Podilszkij hídon és egy közeli rakparton, egy stúdióban felépített, fiktív benzinkúttal és green screennel kiegészítve.

A koncepció lényege egy teljesen női, profi motoros kaszkadőrcsapat. Rosalía egy éjszakai vegyesboltból indul, majd egy nagy sebességű, adrenalindús száguldásba kezd a lányokkal, motorbukfencekkel és utcai üldözéssel. A bőrdzsekis, benzingőzös motoros-esztétikát, amely hagyományosan a férfias keménység terepe, itt teljesen a nők birtokolják, és ez a fordítás pontosan illeszkedik a MOTOMAMI motor és mami kettősségéhez. A kritika a *Spring Breakers* és a klasszikus reggaeton-ikonográfia rokonaként írta le a látványt, és a dal átalakulás-témáját is a képre vetítette.

A ruhákra külön érdemes figyelni. A klip jelmezeit Jean Paul Gaultier jegyzi, és ez a divatréteg egyenesen a dal szövegéhez kapcsolódik: amikor Rosalía a hídon azt kiáltja, hogy „fuck el stylist”, és a saját kezébe veszi a formálást, a Gaultier-darabok pont ezt a magabiztos, mindent kontrolláló önformálást öltöztetik fel. A klip nála a mű egyenrangú fele: a képek, a divat és a koreográfia ugyanannyira számítanak, mint a hang.

A klip nem maradt visszhang nélkül. A vágásáért (Valentin Petit és Jon Echeveste munkájáért) elnyerte az MTV Video Music Award legjobb vágás díját, a YouTube-on pedig már a megjelenés másnapján 2,3 milliós napi nézettséget produkált, mára pedig 93 millió fölött jár. Rosalía egyébként is következetesen a vizuális auteur szerepét játssza: a „Malamente” és a „Con Altura” klipjei is a saját koncepcióira épültek, utóbbi 2 milliárd fölötti nézettséggel. A „Saoko”-val a flamenco-ikonográfiától a motoros-esztétika felé fordult, és ezzel a MOTOMAMI-korszak teljes vizuális nyelvét is megnyitotta. Egy apró, kísérteties adalék: a klip pár hónappal az orosz invázió előtt forgott Kijevben, és a dal premierje is épp az invázió heteinek környékére esett.

Kritikai fogadtatás és további érdekességek

A „Saoko” a PROMUSICAE-listán az ötödik helyen debütált, ráadásul a hét legerősebb belépőjeként, és kétszeres platinalemez lett. Az Egyesült Államokban a Billboard Hot Latin Songs 22. helyéig jutott, a fő Hot 100-ra viszont nem került fel. A dal igazi ereje a tartósságában mutatkozik meg: a Spotifyon mostanra 237 millió fölötti lejátszásnál tart, és a Pitchfork 2022 száz legjobb dala közé, a hetedik helyre sorolta.

Az album, amelyet megnyit, még beszédesebb. A MOTOMAMI lett Rosalía első Billboard 200-as albuma (a 33. helyen), otthon az első helyen nyitott, Németországban a 28., az Egyesült Királyságban a 42. helyig jutott, vagyis ezzel a lemezzel lépett át először igazán az angolszász mainstreambe. Innen jött a díjeső is: a 2022-es Latin Grammy Év Albuma és a 2023-as Grammy legjobb latin alternatív album díja, a Metacriticen 94 pont és a Pitchfork „Best New Music” minősítése. A Latin Grammyvel ráadásul rekordot állított: ő lett az első női előadó, aki kétszer vihette haza az Év Albuma díjat, 2019-ben az *El Mal Querer*rel, 2022-ben a MOTOMAMI-val.

A szakkritika többsége a „Saoko”-t az album tézisdalaként ünnepelte. A Rolling Stone szerint „a »Saoko«, a hidraulikus energiájú nyitódal első pillanatától kezdve Rosalía ellentmondásokkal és átalakulásokkal teli önmagát deklarálja”, és a szám „megragadja a Motomami vezérlő szellemiségét: semmi sem szent”. A Pitchfork kritikusa, Julianne Escobedo Shepherd szerint a dal „felfalja a ritmust, és a legjobb reggaetonera-alakítását nyújtja, pillangó-fogsorú vigyorral”. A Clash tömören fogalmazott: „a nyitó »Saoko« hetekig zúg az ember fejében az első meghallgatás után”. A Beats Per Minute pedig azt az érzelmi kaput találta meg, amit sokan átéreznek: „mire Rosalía a »Saoko«-val folytatta (ami sokunknál, akik Daddy Yankee »Gasolina«-jának túladagolásán nőttünk fel, azonnali húrt pendített meg), az album már biztos ígéretnek tűnt”.

Persze nem mindenki hódolt be. A brit sajtóban Alexis Petridis a Guardianban „az egyik igazi bombának” nevezte a dalt, a kritikusi közösség egy része viszont épp a hirtelen jazz-váltást és a rövidséget rótta fel neki. A The Singles Jukebox panelján ugyanarra a számra 2-től 8-ig szóródtak a pontok: volt, aki „kimerítőnek” találta, mert „annyi mindent próbál egyszerre”, és volt, aki a 2022-es év egyik legjobb popfogásának tartotta. Ez a megosztottság önmagában is árulkodó: a „Saoko” nem az a fajta dal, amely mellett el lehet menni.

KÖZÖSSÉGI VISSZHANG

A hétköznapi hallgatók között a „Saoko” ugyanolyan élesen kettéválik, mint a kritikusok között. A vita középpontjában az a hirtelen jazz-váltás áll. Az egyik tábor épp ezt tartja a szám zsenijének, azt a merészséget, ahogy a dal félúton felrobbantja a saját reggaeton-alapját. A másik tábor a rövidséget rója fel: a két perc tizenhét másodperc után sokaknak az az érzésük maradt, hogy „csak egy fél dalt” kaptak, és hogy a TikTokra kirakott tizenkét másodperces részlet gyakorlatilag a szám legjava volt. A MOTOMAMI amúgy is megosztó lemez, van, aki forradalmi világépítésként ünnepli, másoknak túl kísérleti az *El Mal Querer* után.

A dal mai közösségi élete viszont egyértelmű siker. A „yo me transformo” refrén önálló TikTok-mémmé vált, a felhasználók a saját átalakulás-változataikat írják rá, a legismertebb parodizáló verziót pedig egy kolumbiai előadó indította el a „re locos, papi, re locos” átirattal, ami országos mémlavinát hozott. A Last.fmen a dal nagyjából 618 ezer hallgatót és 12 millió lejátszást gyűjtött, a rajongók pedig maguk is műfaji hibridként címkézik: neoperreo, experimental, reggaeton. Ott van persze a nehezebb réteg is: Rosalíát mint fehér, katalán előadót sokan kritizálják, amiért egy afro-karibi gyökerű műfajban arat sikert, miközben mások épp a nyílt tisztelgést, a Saoco-idézetet hozzák fel a védelmére. Utóbbi tábor gyakran arra hivatkozik, hogy Rosalía évek óta latin-amerikai előadókkal dolgozik együtt, J Balvintól Ozunáig és Tokischáig, és hogy a reggaeton a saját, klubokban töltött tinédzserkori emlékeinek is a része, vagyis a nála belülről jövő szeretetet nehéz üres divatnak nevezni. A kérdés így sem eldöntött, és talán nem is kell eldönteni. A leghelyesebb, ha felnyomod a hangerőt, végighallgatod a dalt, és magad döntöd el, melyik oldalon állsz.

Az album, és Néhány kapcsolódó érdekesség

A „Saoko” nem érthető meg teljesen a MOTOMAMI nélkül, ezért érdemes pár szót ejteni magáról az albumról. Rosalía önarcképnek nevezte a lemezt, egy nőalak portréjának, aki épp önmagát építi fel, és tényleg úgy szól, mint egy nagyon személyes napló. Háromévnyi, négy városon (Barcelona, New York, Los Angeles, Miami) átívelő munkából, mintegy harminc felvett dalból állt össze. Műfajilag egy kísérleti pop- és reggaeton-kollázs, amely bachatát, hiphopot, flamencót, bolerót és dembow-t olvaszt egybe, és a már említett „moto” és „mami” kettősségre épül. Rosalía egy interjúban „hullámvasút-energiának” nevezte, ami hol fent van, hol lent, és ez a dramaturgia hallható is: a kemény, kísérleti darabok (mint a „Saoko” vagy a „Bizcochito”) a lágyabb, vallomásos pillanatokkal váltakoznak, például a törékeny zongorás „Hentai”-jal, a The Weeknddel közös, bachata-ihlette „La Fama”-val, a nagymamája katalán szavait is megörökítő, a COVID-elszigeteltségben írt „G3 N15″-tel vagy a záró „Sakura”-val. A „Saoko” nyitja ezt a hullámvasutat, és rögtön a legmagasabb fokozatból indít.

Az album címe kettős eredetű: Rosalía egyszer egy középiskolai barátnője Hotmail-címeként emlegette a „motomami” szót, máskor az édesanyjához kötötte, akit „az eredeti Motomami”-nak nevez, és akiről a család 2018-ban alapított cége, a Motomami S.L. is a nevét kapta. Szerinte a „motomami” amúgy egy hozzáállást jelöl: bárki lehet motomami vagy motopapi, aki így viszonyul a világhoz.

A „Saoko” ráadásul az album nyitószáma, mégis a legutolsóként elkészült dal volt: állítólag épp ez segített Rosalíának véglegesen megtalálni az egész lemez irányát. Van ebben valami költői: a szám, amelyik az egész albumot bejelenti és felvezeti, valójában a kirakós utolsó darabja lett, az a pont, ahol a fejében végre összeállt, mit is akar ezzel a lemezzel.

Egy ekkora daltól szokatlan módon hivatalos remix vagy feldolgozás nem készült belőle, csak nem hivatalos rajongói változatok keringenek.

A SAOKO cím egy tudatos nyelvi-kulturális játék: a saoco Puerto Ricó-i szlengben nagyjából karizmát, kisugárzást, laza energiát, „swag”-et jelent, és erre épül a dal eredeti jelentése is. Rosalía viszont SAOKO formában írja, ami hangzásban ugyanaz, vizuálisan viszont egy japán névre is emlékeztethet; ez jól illik a Motomami világához, ahol a latin, flamenco, pop, motoros és japános esztétikai utalások keverednek. Fontos, hogy ezt Rosalía nem magyarázta hivatalosan így, ez inkább kritikai értelmezés, de jól mutatja, mennyire rétegzett és tudatos a dal címe.

A rajongók a dal születését szinte valós időben követhették: Rosalía egy titkos, „holamotomami” nevű Instagram-fiókon dokumentálta az album készítését, amelyet 2022 januárjában, közvetlenül a „Saoko” megjelenése előtt tett nyilvánossá. Végül egy kulináris adalék: a „saoco” a szlengen túl **egy évszázados Puerto Ricó-i koktél** neve is, fehér rumból, kókusztejszínből, kókuszvízből és lime-ból keverve, amit a trópusi hőség ellen találtak ki. A cím tehát egyszerre reggaeton-főhajtás, japán szójáték és karibi koktél.

Útravalóként

Ha jobban elmerülnél a dal hangzásában, vagy kapcsolódó alternatívákra vágysz, akkor itt van három olyan nóta, amelyek segítenek tovább tágítani a perspektívád:

➜ Rosalía: „Candy” (*MOTOMAMI*, 2022). A kötelező album-testvér. Ugyanaz a mozdulat, mint a „Saoko”-ban, a reggaeton-gerinc jazzes zongorabreakké fejtve, csak itt egy elveszett szerelemről szóló, lassított, sebzett változatban. A „Saoko” energiájának a lágyabb, fájdalmasabb párja.

➜ Wisin feat. Daddy Yankee: „Saoco” (*El Sobreviviente*, 2004). Itt kezdődik minden. A „Saoko” ezt a 2004-es reggaeton-klasszikust idézi meg, a címétől a refrénjéig. Aki érteni akarja, mit bont szét és rak újra össze Rosalía, annak ezzel kell kezdenie: a régi dembow-lüktetés a torzítás és a jazz nélkül, tisztán, a maga korában.

➜ Anitta: „Envolver” (*Versions of Me*, 2022). A brazil sztár ugyanabban az évben lett a globális reggaeton-áttörés szimbóluma: az „Envolver” volt az első szóló latin dal, amely a Spotify globális napi listájának élére került, Guinness-rekorddal. Míg Rosalía a „Saoko”-ban szétszedi és torzítja a műfaj alapjait, Anitta a klasszikus, tánc-központú reggaetonnal éri el ugyanazt a világméretű pillanatot. A kettő együtt hallgatva a 2022-es reggaeton-reneszánsz két pólusát mutatja meg.

Ha a fenti három út közül választasz, mindegyik mélyítheti a zenehallgatás élményét. Jó utat ezen a zenés felfedezőúton!

VIDEÓS ÉRDEKESSÉGEK

És egy élő pillanat, amit muszáj látni: a MOTOMAMI World Tour minden estéjén a „Saoko” nyitotta a koncertet. A hangfalakból motorzaj szólal meg, füst tölti be a színpad szélét, majd Rosalía és a tánckara fehér, neonvilágító motoros bukósisakban lép elő, és egy kézben mozgatott steadicam viszi az egészet mozifilmes lendülettel. Ez a nyitó-rituálé lett a turné vizuális aláírása. A leghíresebb előadása a 2023-as Primavera Soundon, a hazai Barcelonában született, ahol 253 ezer ember énekelte vissza a dalt, olyan hangosan, hogy Rosalía menet közben kérte a hangmérnököt, tekerje feljebb a rendszert. Élőben még jobban átjön belőle az, amiért a lemezt egyáltalán felraktam.

Ha tetszett, hallgasd mélyebben ezeket is

További dalbemutatók a blogon

Nessa Barrett – Die First

Nessa Barrett – Die First

Nessa Barrett „die first”-je egy törékeny, levegős hangon kimondott szerelmes dal, amely a szerelem nyelvén a halálról beszél. A TikTokról indult énekes 2022-es debütáló albumáról, az emo-pop és a dark pop metszéspontjáról érkezett, és mára több mint negyedmilliárd Spotify-lejátszásnál tart. A következőkben megnézzük, hogyan lett egy édesanyjához írt félelemből egy fiatalon elhunyt legjobb barát emlékdala, és miért énekli vissza ma több ezer ember a koncerteken.

Elida Almeida – Dondona

Elida Almeida – Dondona

Cesária Évora neve a legtöbb embernek a Cabo Verde-i zene. Elida Almeida viszont más szigetről, más hagyományból énekel: a funaná és a batuque afrikai gyökerű, a test és a közösség ritmusából táplálkozó zenéjéből, amelyet a portugál gyarmatosítás egykor betiltott. A Dondona ennek a választásnak a nyitódala, egy nagymamáknak szóló albumon, amelyet egy São Vicente-i tengerparti házban, három hét alatt írtak. Erről a dalról szól ez a cikk — és arról, hogyan talál rá az ember véletlenül egy ritka kincsre.

Nine Inch Nails – Closer

Nine Inch Nails – Closer

A Nine Inch Nails 1994-es Closere táncolható ipari zene, amelyben egy Iggy Poptól kölcsönzött dobminta, egy fojtott analóg basszus és egy torzított zongora épül hatperces, folyamatosan táguló energiatömbbé. Trent Reznor a legfülbemászóbb dallamba csomagolta a The Downward Spiral talán legsötétebb gondolatát, és pont ezzel csinált crossover slágert egy lényegében kétakkordos dalból. A következőkben megnézzük, hogyan készült a szám a hírhedt Le Pig stúdióban, mit jelent valójában a félreértett refrén, és miért lett a klipje minden idők egyik legismertebb videója.

ADATFORRÁSOK

### Előadó / életrajz / diszkográfia
– https://en.wikipedia.org/wiki/Rosal%C3%ADa
– https://www.britannica.com/biography/Rosalia
– https://www.france24.com/en/live-news/20221216-from-flamenco-to-pop-5-things-about-singer-rosalia
– https://en.wikipedia.org/wiki/Los_%C3%81ngeles_(album)
– https://en.wikipedia.org/wiki/El_mal_querer
– https://en.wikipedia.org/wiki/RR_(EP)
– https://en.wikipedia.org/wiki/Lux_(Rosal%C3%ADa_album) · https://variety.com/2025/music/news/rosalia-lux-album-november-release-date-1236554550/
– https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_awards_and_nominations_received_by_Rosal%C3%ADa
– https://en.wikipedia.org/wiki/Con_Altura · https://en.wikipedia.org/wiki/Malamente

### Saoko — dal, születés, cím
– https://en.wikipedia.org/wiki/Saoko
– https://www.songfacts.com/facts/rosalia/saoko
– https://neonmusic.co.uk/rosalia-saoko-meaning-lyrics-song-explained
– https://remezcla.com/music/rosalia-why-she-remade-wisin-daddy-yankees-saoko-tribute-saoco/
– http://www.radionica.rocks/del-jazz-al-regueton-asi-suena-saoko-de-rosalia
– https://www.elfinanciero.com.mx/entretenimiento/2022/04/18/saoco-papi-saoko-la-palabra-en-motomami-que-une-a-rosalia-daddy-yankee-y-celia-cruz/
– https://hypebae.com/2022/2/rosalia-saoko-song-motomami-album-daddy-yankee-wisin-sample-reggaeton-music

### MOTOMAMI — koncepció, felvétel, tracklist, díjak
– https://en.wikipedia.org/wiki/Motomami
– https://www.billboard.com/music/latin/rosalia-motomami-interview-1235047442/
– https://www.rollingstone.com/music/music-latin/rosalia-motomami-interview-1256304/
– https://www.rollingstone.co.uk/music/features/the-reinvention-of-rosalia-rolling-stone-cover-story-spanish-music-5962/
– https://www.attacktheculture.com/news/rosala-tells-apple-music-about-new-song-saoko-and-upcoming-album-motomami
– https://remezcla.com/music/rosalia-motomami-tracklist-second-tokischa-collab/

### Zene / szöveg
– https://stereogum.com/2174971/rosalia-saoko/music
– https://www.clashmusic.com/news/rosalias-saoko-dips-into-her-reggaeton-roots/
– https://www.letras.com/rosalia/saoko/ · https://www.cancioneros.com/lyrics/song/2701438/saoko-rosalia
– https://www.popmatters.com/rosalias-motomami-altermodern-art-piece
– https://nomart.substack.com/p/the-dense-and-unexplored-world-of

### Közreműködők
– https://en.wikipedia.org/wiki/Michael_Uzowuru · https://i-d.co/article/michael-uzowuru-is-the-mysterious-frank-ocean-producer-who-doesnt-do-press/
– https://en.wikipedia.org/wiki/Noah_Goldstein · https://www.rollingstone.com/music/music-features/noah-golstein-producer-kanye-west-patti-smith-rosalia-1234673401/
– https://en.wikipedia.org/wiki/Dylan_Wiggins · https://insidethecredits.substack.com/p/inside-the-credits-003-dylan-patrice
– https://en.wikipedia.org/wiki/El_Guincho · https://www.billboard.com/music/pop/el-guincho-interview-producers-now-1235797158/
– https://www.musicbusinessworldwide.com/pharrell-williams-legal-battle-with-ex-neptunes-partner-widens-as-chad-hugo-challenges-credits-on-rosalia-and-latto-tracks/

### Videóklip / produkció
– https://imvdb.com/video/rosalia/saoko · https://www.videostatic.com/watch-it/2022/02/10/rosal%C3%ADa-saoko-valentin-petit-dir
– https://www.paulguilhaume.com/resume.html (operatőr)
– https://www.dandad.org/awards/professional/2022/236461/rosalia-saoko/
– https://www.thefader.com/2022/02/04/rosalia-saoko-video · https://www.wordplaymagazine.com/blog-1/2022/2/4/rosalia-saoko-official-video
– https://www.catalannews.com/culture/item/rosalia-wins-2022-best-editing-mtv-video-music-award-for-saoko
– https://kworb.net/youtube/video/6o7bCAZSxsg.html (nézettség)
– Hivatalos klip: https://www.youtube.com/watch?v=6o7bCAZSxsg · audió: https://www.youtube.com/watch?v=ApNQX6fVWQ4

### Chart / minősítés / streaming
– https://elportaldemusica.es/lists/top-100-canciones/2022/6 · https://www.popelera.net/promusicae-rosalia-motomami-pantysito/
– https://www.billboard.com/artist/Rosalia/chart-history/HTL · …/GLO · https://www.billboard.com/artist/rosalia/chart-history/hsi/
– https://acharts.co/album/177380 (DE #28) · https://www.officialcharts.com/albums/rosalia-motomami/ (UK #42)
– https://kworb.net/spotify/artist/7ltDVBr6mKbRvohxheJ9h1_songs.html

### Kritika / év végi listák
– https://www.rollingstone.com/music/music-album-reviews/rosalia-album-motomami-review-1321923/
– https://www.metacritic.com/music/motomami/rosalia
– https://www.clashmusic.com/reviews/rosalia-motomami/ · https://www.thelineofbestfit.com/reviews/albums/rosalia-motomami-album-review
– https://consequence.net/2022/03/motomami-review-rosalia-album/3/ · https://beatsperminute.com/album-review-rosalia-motomami/
– https://thesinglesjukebox.com/rosala-saoko/
– https://www.npr.org/2022/03/18/1087060987/rosalias-motomami-is-a-complex-treatise-on-fame-and-her-place-in-latin-pop
– Pitchfork (tükör): https://takmihan.com/rosalia-motomami-album-review-pitchfork/ · The Guardian: https://www.theguardian.com/music/2022/mar/20/rosalia-motomami-review-energy-and-heartbreak-from-a-first-class-voice

### Közösségi visszhang
– https://www.last.fm/music/Rosal%C3%ADa/_/Saoko
– https://remezcla.com/music/rosalia-released-saoko-twitter-reactions/
– https://www.theconversation.com… → https://theconversation.com/rosalia-raising-reggaetons-global-cachet-or-robbing-it-of-its-roots-172577
– https://www.afterglowatx.com/blog/2022/7/13/motomami-one-of-the-most-confusing-cases-of-cultural-appropriation · https://nyunews.com/arts/music/2022/03/30/motomami-rosalia-review/
– https://los40.com.co/los40/2022/05/13/tendencias/1652457796_100230.html · https://www.semana.com/entretenimiento/articulo/quien-es-la-joven-del-tema-viral-relocos-papi-relocos/202241/
– https://www.tiktok.com/discover/saoko-rosalia-yo-me-transformo

### Minták / élő
– https://www.whosampled.com/sample/916787/ROSAL%C3%8DA-SAOKO-Wisin-Daddy-Yankee-Saoco/ · https://en.wikipedia.org/wiki/Saoco_(Wisin_song)
– https://en.wikipedia.org/wiki/Motomami_World_Tour · https://consequence.net/2022/09/rosalia-radio-city-concert-review-motomami-tour-setlist/
– https://newsroom.tiktok.com/es-latam/rosalia-motomami-live-tiktok-cannes-lions · https://vimeo.com/711690146
– https://www.setlist.fm/setlists/rosalia-13c3511d.html · https://www.loudandquiet.com/short/rosalia-live-at-primavera-sound-a-triumphant-homecoming-from-one-of-the-worlds-greatest-pop-performers/

### Further listening (ellenőrzés)
– https://en.wikipedia.org/wiki/Linda_(Tokischa_and_Rosal%C3%ADa_song) · https://en.wikipedia.org/wiki/TKN_(song) · https://www.rollingstone.com/music/music-latin/arca-rosalia-klk-1018751/

©2025, SOUNDREBORN. All Rights Reserved

Fedezd fel a zene mélyebb rétegeit.

Köszönöm, hogy velem tartasz ebben a zenei utazásban. A SoundReborn azoknak szól, akik nemcsak hallgatják, hanem át is érzik a zenét — akik kíváncsiak a hangok mögött rejlő történetekre, pillanatokra és alkotókra. Fedezzfel további alkotásokat, hallgass mélyebben, és találd meg a zenében önmagad.