90s

Shivaree: I Oughtta Give You a Shot in the Head for Making Me Live in This Dump (1999)

1999-ben kevés figyelmet kapott, 2004-ben viszont egy Tarantino filmjelenet miatt világszerte kultikus lett. A „Goodnight Moon” története ritka példa arra, amikor egy dal megelőzi a saját zenekarát — és árnyékban hagy egy kivételes debütáló albumot. Itt azt nézzük meg, miért lett ebből a lemezből csendes rejtett kincs, amely ma is ugyanúgy működik, mint megjelenésekor.

Shivaree: I Oughtta Give You a Shot in the Head for Making Me Live in This Dump (1999) Read More »

Seattle Grunge

SoundReborn Rankings: Seattle Grunge

A grunge története jóval a Nevermind előtt kezdődött, és Seattle-ben már akkor saját közege volt, amikor a világ még alig figyelt rá. Tizenkét dal mutatja meg, hogyan állt össze ez a hangzás, kik formálták, és merre jutott 1994-ig. A legkézenfekvőbb sláger helyett most a hozzá vezető út kerül sorra.

SoundReborn Rankings: Seattle Grunge Read More »

Cranberries Beneath

The Cranberries: Beneath The Skin (1999)

Öt perc sem telik el, Halsey már vörös fényben járja be a színpadot, később a földön fekve gitározik, körpogót nyit a tömegben, majd felgyújtja maga körül a tornyot. A The Girl in the Tower tizenhat dala több európai fesztiválról érkezik, a film mégis egyetlen vad, jól felépített estének hat. A nagy slágerek sem állítják le: a Without Me akusztikus gitárral indul, aztán ugyanúgy visszatalál a zajhoz. Ez a hetvenöt perc Halsey-t abban a szerepben mutatja, amelyik most a legjobban áll neki: a zenekar előtt, gitárral a kezében, a közönséget keményen megdolgoztatva.

The Cranberries: Beneath The Skin (1999) Read More »

Lucky Town

Bruce Springsteen – Lucky Town

Bruce Springsteen félreállította az E Street Bandet, majd Los Angeles-i házi stúdiójában, egyetlen dobossal felépített egy teljes zenekarnak hangzó rockdalt. A „Lucky Town” mögött két egyszerre megjelent album, egy alkotói válság, új család és néhány fájdalmas önkorrekció húzódik. Klip sem készült hozzá, kislemezként sem jelent meg, harmincegy évvel később mégis visszatalált ahhoz a zenekarhoz, amelyik nélkül megszületett. Mit tud ez az egyszerű, három és fél perces dal?

Bruce Springsteen – Lucky Town Read More »

Depeche Mode: Songs Of Faith And Devotion (1993)

A Songs of Faith and Devotion annak a pillanatnak a lenyomata, amikor egy zenekar nem csak hangzásban, hanem lélekben is átalakul. A precíz elektronika helyére élő dobok, torz gitárok, gospel- és szakrális tónusok kerülnek, és a dalokban ott van a küzdelem, az önpusztítás és a megváltás utáni vágy. Eleinte sokan értetlenül álltak előtte, ma azonban az egyik legmélyebb DM-albumnak tartják. A következő sorok arról szólnak, miért működik még mindig ilyen brutálisan emberien.

Depeche Mode: Songs Of Faith And Devotion (1993) Read More »

DepecheUltra

Depeche Mode – Useless

A Useless öt perc alatt megmutatja, mennyi minden elfér egy igazán jól összerakott dalban. Martin Gore piszkos bluesriffje, Doug Wimbish élő basszusa, Tim Simenon vágott dobjai, Dave Gahan visszafogott éneke és az a kéthangos gitárszóló együtt olyan súlyt adnak neki, amely közel harminc év után sem kopott meg. Különösen meglepő, hogy mindez éppen a Depeche Mode első Alan Wilder nélküli, fáradt és bizonytalan korszakából érkezett. A Useless egyszerre rockdal, elektronikus stúdiómunka és remek hangrendszerteszt. A cikkben azt keressük, hogyan lett a múlt terheiből ilyen kortalan telitalálat.

Depeche Mode – Useless Read More »

Pearl Jam 1

Pearl Jam – Black

A „Black” úgy lett a Pearl Jam egyik legnagyobb dala, hogy a zenekar mindent megtett azért, hogy ne váljon hagyományos slágerré. A zene még „E Ballad” címen jutott el Stone Gossard kazettáján egy huszonöt éves San Diegó-i benzinkutashoz: Eddie Vedderhez. 1991-ben felkerült a Tenre, de Vedder megvétózta a kislemezt és a klipet is. A rádiókat ez nem érdekelte. Huszonöt hétig tartották a Billboard listáján, magasabbra emelve a díjnyertes „Jeremy”-nél. 2026 februárjában, harmincöt évvel később, a „Black” visszatért a slágerlistára. Mi tart életben ilyen sokáig egy dalt, amelyet saját énekese próbált megóvni a slágergépezettől?

Pearl Jam – Black Read More »

NIN

Nine Inch Nails – Closer

A Nine Inch Nails 1994-es Closere táncolható ipari zene, amelyben egy Iggy Poptól kölcsönzött dobminta, egy fojtott analóg basszus és egy torzított zongora épül hatperces, folyamatosan táguló energiatömbbé. Trent Reznor a legfülbemászóbb dallamba csomagolta a The Downward Spiral talán legsötétebb gondolatát, és pont ezzel csinált crossover slágert egy lényegében kétakkordos dalból. A következőkben megnézzük, hogyan készült a szám a hírhedt Le Pig stúdióban, mit jelent valójában a félreértett refrén, és miért lett a klipje minden idők egyik legismertebb videója.

Nine Inch Nails – Closer Read More »

Chris Cornell: Euphoria Mourning (1999)

1999-ben ezt az albumot sokan csak átmenetnek látták: egy szólókitérőnek a Soundgarden feloszlása után, két korszak között félúton. Nem illett a korabeli rockkánonhoz és nem volt benne rádiós sláger sem. Ez az album inkább egy állapotot rögzít: azt, amikor valaki még nem tudja, milyen irányba indul tovább, és nem is próbálja eldönteni erőből. Az Euphoria Mourning nem tör utat magának látványosan — hanem csendben találja meg azt, aki nyitott felé. A következő sorok arról szólnak, miért működik sokkal mélyebben egy album, ha megpróbálsz a mélyére ásni.

Chris Cornell: Euphoria Mourning (1999) Read More »

Radiohead: OK Computer (1997)

Az OK Computer annak a ritka pillanatnak a lenyomata, amikor egy ambíciózus, de a saját hangjához ragaszkodó zenekar és egy korszak tökéletesen találkozik. Ez az átlagosnál is hosszabb review végigköveti, hogyan épült fel ez a világ: Miles Davis hatástól a St. Catherine’s stúdiófelvételein át a korszakra gyakorolt erős hatásokig. Technológia, elidegenedés, modern élet, emberi törékenység — mind összeér ebben az atmoszférában. A Radiohead 2 sikeres albumot követően nem egyszerűen megújította a rockot, hanem új nyelvet hozott létre.

Radiohead: OK Computer (1997) Read More »